Császárkori gazdaságot és a földek öntözéséhez használt víztározót találtak Rómában a most épülő harmadik metróvonal alagútjának fúrása közben.

A világ legősibb, emberi kéz alkotta művészeti emlékének tartják azt a cikkcakkos vonalakkal borított kagylókövületet, amelyet az indonéziai Jáva-szigetén talált egy ausztrál kutató.

Padlófűtéses római kori házat tártak fel Törökország déli részén, az ókori Piszidia városában. A ház nemcsak padlófűtéssel, hanem folyó vízzel és szennyvízelvezető rendszerrel is rendelkezett.

Eddig ismeretlen porcelánt fedeztek fel egy ősi kínai porcelángyártó központ feltárási munkálatai közben a kínai régészek a közép-kínai Honan tartományban.

A francia hatóságok csütörtök éjszaka húzták ki a 60 centiméter széles és 90 centiméter magas kőfaragványt a Szajna medréből. A szobrot még szeptemberben fedezte fel egy búvár.

Római aranybányát fedeztek fel lézeres távérzékelési technológia, a LIDAR segítségével Spanyolországban, León tartományban.

A görög kulturális minisztérium bejelentette, ókori település maradványaira és egy romos fazekasműhelyre bukkantak az Égei-tenger fenekén, Délosz szigete mellett.

A Kínai Tudományos Akadémia és a Talieni Természettörténeti Múzeum régészei több mint ezer, 300-500 ezer éves kőből, állati csontból vagy agancsból készült eszközt gyűjtöttek össze a feltárás augusztusi megkezdése óta Talien város egy mészkőbányájában, a Lote-hegyen.

Egy 1941-ben elhelyezett időkapszulára, benne pedig egy utókorra hagyott levélre bukkantak a nagygéci templom felújítása során. A lelet segítségével eredeti állapotában tudják helyreállítani a korábban megrongálódott karzatot.

Búvárrégészek megtalálták John Franklin egykori hajójáról, az HMS Erebus roncsáról származó bronzharangot. A brit hajó közel 170 évvel ezelőtt tűnt el a kanadai sarkvidéket célzó expedíciója során.

Első ízben bukkantak egy kétéltű ichthyosaurus megkövesedett maradványaira. A leletről, amely a hiányzó evolúciós láncszemet jelenti a delfinszerű "halgyíkok" és szárazföldi elődeik között, a Nature online kiadásában jelent meg tanulmány.

Az ábrákat a 17. század első éveiben, az I. Jakab életére törő lőporos összeesküvést követően véshették a kenti Knole-kastély padlózatának gerendáiba azért, hogy megvédjék a király életét az ártó szellemektől.