Korszakalkotó lehet Máté Gábor A kétfejű fenevad-rendezése, nemcsak Weöres Sándor életműve, de a magyar történelmi dráma terén is. Radnóti Zsuzsa dramaturg segítségével a darab kapcsán a magyar nép lelkében és vérzivataros századaiban kutakodtunk.

2010. április 21-én 19 órától a tatabányai Jászai Mari Színház vendégszerepel Brecht Kaukázusi krétakör – Tatabánya című előadásával a Nemzeti Színházban. Az előadás az újjáépült színház megnyitására készült, a bemutató a 2009. szeptember 25-én volt. Az előadás a Nemzeti Színházban csupán egyetlen alkalommal látható.

Nemcsak a színművet a dalokat és a zenét is az alkotók jegyzik.

Büntetésképp Varga Norbertet nyilvánosan erőszakolja meg egy pingvin, miközben ő a Machbetet szavalja maláj nyelven

Michael Jacksonról és a hozzá hasonló, tragikus sorsú popsztárokról emlékezik meg új Hattyúk tava előadásával a Landesbühnen Sachsen.

A társulás művészi hitvallása a színházban, a cigány nemzetiség gazdag kultúrájának, zenei világának, tehetségének, érzékenységének mind szélesebb közönséggel történő megismertetése, miközben hazai és külföldi darabokat is játszunk, amely bármilyen vonatkozásban figyelemfelkeltő mondanivalót hordoz etnikumunkkal kapcsolatban. Ezt a célt szolgálják a társulás eddig létrehozott előadásai is.

A Next to Normal (Közel normális) című drámának "a musicalek témáinak gazdagításáért" ítélték oda a rangos kitüntetést.

Az eredeti helyszínről a Gödör Klubból a Kiscelli Múzeumba, majd most a Fogasházba költöztetett élő kiállítást lehet, hogy múlt héten láthattuk utoljára az Akácfa utcai foglalt ház udvarában és termeiben: minden végtelen véges, állt a nyitva tartás végét jelző táblán.

Április végén kerül műsorra az Add kölcsön a feleséged című vígjáték.

Mi sem aktuálisabb tavasszal, mint a csodaszarvas legendája: ez a történet mindig is több volt egy egyszerű mesénél. Magában rejti a megújhodás, az újjászületés örök témáját, hiszen a csodaszarvas a magyar mondakörben, mint ahogy más népek mítoszaiban is a Nap jelképe. Bizony a napé, amely a hosszú havas tél után végre kisütött, és kicsalogat minket a szabadba.

De mielőtt teljesen elcsábulnánk, és kiköltöznénk a kertbe, menjünk el az Angyalföldi József Attila Művelődési Központba és nézzük meg az Aranyszamár Színház előadásában A csodaszarvas meséjét.

Az előadás érdekessége, hogy a jól ismert történetet egy nem szokványos szemszögből mutatja be. Mindenki tudja, hogy Hunor és Magyar hogyan találkozott a Csodafejű szarvassal, aki elvezette őket a magyarok egyik őshazájába.


Ám az már kevésbé ismert, hogy ki is volt ez a szarvas valójában, miért indult útnak, hogy eleinket magával csalogassa az akkori Szkítiába.

Erre a kérdésre épül az előadás. Talán ezért időzünk egy kicsit többet Dul király udvarában, megismerkedünk leányaival, Vadrózsával és Harmatgyöngyével, valamint a boszorkánnyal és a fiaival, akik leánykérés ürügyén a birodalom megszerzésére törnek. Mert így kezdődik a csodaszarvas meséje, amelynek az ismert monda a megoldása. Izgalmas feldolgozás bábokkal, maszkokkal és élő szereplőkkel, igazi mese, amit a gyerekeken kívül minden korosztálynak bátran ajánlanak a szervezők és az előadók.

De nem kell megijednünk, mert a történet jó véget ér. Aki nem hiszi, járjon utána….

A darab során a beszéd, a mozgás és az élő zene hármas egysége által létrehozott koherens nyelv tiszta megszólaltatása az alkotói teendő. Az előadás fontos eleme az eszköztelen test, valamint annak a halálhoz való viszonya.

Pécs központjában a hétvégén is szállt a kőpor, ám az ének is, és bár Pécs2010 kapcsán a már-már építészeti látványosságszámba menő feldúlt városképet, a vitatott kínai kőlapokat szokás emlegetni, a hétvégi Fringe fesztivál is bizonyította: a város minden lemaradás, vita ellenére nemcsak a kíváncsi lődörgők mediterrán paradicsoma, hanem számos nagyszerű helyszínnel rendelkező, igen hangulatos egyetemi város is, ahol kreativitásban és időben úgy tűnik, nincs hiány.