Bár a szerelvény az autópálya mellett füstölög, senki sem sérült meg. Nem szerencsés kimenetelű balesetről van azonban szó, hanem egy elképesztő méretű installációról.

Bokros teendőre kötelezett a rendőrség egy kertészt Nagy-Britanniában: le kell vágnia egy ujjat, nevezetesen megcsonkítania sövényszobrát, mert közönségesnek nyilvánították az alkotást.

Nácibarát iratot találtak az osztrák fővárosban az Ismeretlen katona sírjánál.

Nem ez lenne az első eset, hogy a legendás művész alkotásait ilyen módon lovasítják meg.

A Kolozsvár közelében lévő magyarfenesi birtokán mutatta be a londoni olimpia idején a brit főváros közterein látható szénaszobrait Bartha C. Ernő képzőművész.

A felháborodott indiánok azt állítják, egy berlini művész ellopta szent sziklájukat.

Szárazföldről és a tengerről is nagy távolságból látható az óriási fémszerkezet. A holland művész a tengerszint emelkedéstől fenyegetett országban hívja fel a figyelmet a környezeti problémára.

Kifejezetten vízalatti életre tervezte a brit művész elképesztő szobrait. A világ különböző pontjain rendezte be a szoborcsoportokat, amelyek különlegessége, hogy a múzeumok helyett a tengerfenéken pihennek.

Nehéz megtalálni a tolerancia arany középutját a művészetben, talán nem is erre törekszünk, hisz az emberi természet velejárója, hogy rossz szemmel nézi a normától eltérő dolgokat. Ez már az erkölcs harca, egy társadalom által kreált jelenséggel. Joggal merülhet föl bennünk az az általános kérdés, hogy mit is tekintünk művészetnek? Mekkora lépést teszünk a mindenkori tabu ledöntése felé?

A kínai művésznő könyvekből építette fel a legnagyobb közösségi oldal kitalálójának, Mark Zuckerbergnek a portréját. A lapokból kivágott csíkok segítségével hozta létre az arcvonásokat.

Jenkins ismét bizonyította tehetségét, bár kissé morbid munkáit nem mindenki kedveli.

Julie Tremblay alkotásai a környezetvédelmi szempontból is kifogástalanok, és a társadalmi feszültségeket is jól ábrázolják.