Újabb lenyomatokkal örvendezteti meg a zenekedvelőket a Bécsi Zenebarátok Társasága: Haydn d-dúr kürtversenyének és Mozart g-moll szimfóniájának fakszimiléjével, amelyet a héten mutattak be az osztrák fővárosban.

Ezen a napon született az angol irodalom legnagyobb mesélője, Charles Dickens, valamint a periódusos rendszer megalkotója, Dimitrij Ivanovics Mengyelejev, és ekkor halt meg a német származású amerikai hangszerkészítő, a Steinway cég alapítója, Heinrich Engelhard Steinway.

A nagy zeneszerzők állítólag képesek arra, hogy egyetlen szemvillanás alatt megragadjanak egy teljes zeneművet. Képesek tehát megtartani azt, ami számunkra megtarthatatlan: az időt? Hiszen hogy is van ez? Ha elkezdünk magunkban dúdolni valamit, haladunk ugyan hangról-hangra, csak hát ez nem az egész dallam: a dallam eleje már nincs jelen, a vége meg még csak nem is látszik. Hogyan lehetséges tehát megragadni az egészet? Az egyszerű válasz: vannak zsenik és vannak a többiek. Rendben, hajtsunk fejet (mi többiek), de ennyivel mégse elégedjünk meg, hátha mi is belekóstolhatunk a zsenialitásba.

Ismeretlen Mozart-partitúrát találtak a nyugat-franciaországi Nantes-ban. A nagy füzet nagyságú lapra az év elején bukkantak rá a város médiatékájának gyűjteményében. A partitúra létezéséről már régóta tudtak, de csak 2007-ben hitelesítette a salzburgi Mozarteum szakértője.

Mozarttal nyugtatják tanóra előtt a nebulókat egy általános iskolában Horvátországban.

Johann Sebastian Bach eleddig ismeretlen művét fedezték fel német zenekutatók. A Wo Gott der Herr nicht bei uns hält című orgonadarab a zeneszerző korai műveinek egyike. A kompozíciót a hallei Martin-Luther Egyetem professzorai fedezték fel egy árverésen.

Wolfgang Amadeus Mozart mindeddig ismeretlen portréját azonosította egy brit professzor. A több mint kétszáz éve, 1791-ben 35 éves korában elhunyt zenei géniuszról készült portréról akkor derült ki, hogy mekkora jelentőségű, amikor 2005-ben egy amerikai gyűjtő megvásárolta.