„A ruhám bőr és nem ballon, az arcszeszem is csak pitralon” – üvölti maximum hangerővel a fejembe Kalapács József a hajnali, „négyharmincas” vonaton, miközben félálomban zötyögök a főváros felé. „De jegyezd meg jól, míg a Föld kerek, mindig lesznek rockerek!” – skandálja a tömeg, s bennem kezdetét veszi egy furcsa, félig álom-félig éber időutazás.