Nem sűrűn fordul elő, hogy utcazenészek demonstrációt tartanak. Múlt héten mégis megtörtént, igaz, lényegében csak percekig tartott, ám ennyi is elegendő volt ahhoz, hogy a Moszkva téri demonstráció elérje célját.
Előre is szólok, vigyázat, ez még nem a Másik Magyarország, csak a másfeledik. Egy lépés az úton. S hogy ami alább olvasható az álhír, valótlanság? Nos, a világon jelenleg a hírek követik az eseményeket, ám a Másik Magyarországon ez épp fordítva lesz, az események fogják követni a híreket. Hogyan másképp indulhatnánk el tehát az úton, mint hírekkel, amelyek nem megtörtént eseményekről tudósítanak, hanem olyanokról, amelyek meg kellene, hogy történjenek?
Aki nem volt ott, elképzelni sem tudja, miből maradt ki. Vagy háromszáz utcazenész gyűlt össze a Moszkva téren, a metrókijárattal szembeni óra körül. Szónoklatok nem hangzottak el, verekedés nem tört ki, dobálózás se volt, sőt, ha úgy vesszük semmi az égvilágon nem történt azon kívül, hogy emberek hangszerekkel csoportoztak. Csak megállt a levegő.
A megmozdulás közvetlen célja ugyanis John Cage 4’33” című darabjának megszólaltatása volt s ez már önmagában jeles eseménnyé avatta az alkalmat. A darab a világ egyik leghíresebb zeneműve: egyetlen hangot sem tartalmaz, előadása során tehát egyetlen hangszer sem játszik, egyetlen hang sem csendül fel. Csak maga a csend.
A darab előadása igazi kihívás minden muzsikusnak, így komoly súlya van annak, hogy mostani előadása egyszerűen tökéletesen sikerült. A karmester, Kovács Béla, közismert nevén „Góré” volt. Néhányan láthatóan azt várták, hogy majd egy óra segítségével vezényli a művet. Ez azonban a darab szellemiségének teljes félreértése lenne. Éppen az a zenemű lényege, hogy a zenészek magát a csend zenei ívét szólaltassák meg, ne pedig csendben legyenek egy bizonyos ideig. A 4’33” tehát nem akkor lesz az, ami, ha egy órát nézünk közben, s amikor eltelik a kijelölt idő, akkor egyszerűen jelezzük vége, akárki akármit mondjon is. Nem.
A csendért és a csendet meg kell dolgozni. Ha egy órát nézünk közben, nem a csendre figyel az előadó és a hallgatóság, hanem az időre. A 4 perc 33 másodperc azonban nem a darab témája, hanem csak előadásának időtartama. A szerző által jelzett időtartam pedig keret, előirányzat, ideál, amelyre tekintettel kell ugyan lennünk, ám semmiképpen nem válhatunk a rabjává. A darabot bárki megszólaltathatja tehát, s ha hosszabb vagy rövidebb lesz, nem történik tragédia, hiszen ez csak interpretációs kérdés. Avatott megszólaltatása azonban olyan muzsikust követel, aki a csend ívét úgy rajzolja ki, méghozzá kotta nélkül, hogy e folyamat pontosan 4 perc 33 másodpercig tartson.
S Góré pontosan ezt tette, hihetetlen eleganciával és hozzáértéssel. Egyszerűen megállt a muzsikusok előtt, akik rászegezték tekintetük (a zenekart Horváth József, alias „Csicska” szervezte). Behunyta a szemét és finoman intett. Mindkét kezét a magasban tartotta, karja háromszor emelkedett, majd ereszkedett le (a mű három tételes, attacca játszandó), majd a végén ugyancsak egészen finoman jelezte a zárlatot, s kinyitotta a szemét. A csend hajszálpontosan 4 perc 33 másodpercig tartott. Hátborzongató volt.
Annak halovány mása, ami a Moszkva téren történt, itt megtekinthető. A videón egy kamarazenekar adja elő a darabot, hegedűszólóval:
S hogy miért ezt a darabot választották a demonstráció résztvevői? Gondoljunk csak bele: ha már megszólal akár egyetlen hang is, az olyan esemény, amely az összes lehetséges többi hang megszólalását kizárja. Ha tehát egyetlen hangot sem szeretnénk kizárni, két utat választhatunk. Az egyik, hogy valóban megszólaltatjuk mindegyiket. Ez azonban fehér zaj, nem zene s véges emberi lényünk belőle nem is fog fel semmit. A másik, hogy nem szólaltatunk meg egyetlen hangot sem, csak biztosítjuk a hangok helyét. Egy üres hangtér létrehozása, ennyi a dolgunk, nem több. A csend a lehető legkevesebb, ami a legtöbbet adhatja.
Márpedig a demonstrálóknak éppen erre volt szüksége. A megmozdulás közvetett célja az volt, hogy felhívják a figyelmet valami közelire: Magyarországon tízmillió hang van ám, ha mindenki kiabál, olyan hangzavar lesz, amiből nem sül ki semmi. Próbáljuk meg egyszer, hogy senki sem nyomja a maga szólamát, hanem csendben marad. Nem sokáig, csak 4 perc 33 másodpercig. Ha meg tudjuk csinálni, tudunk együttműködni. Mindenki mindenkivel. Ez az üzenet.
Aki kedvet kapott gyakorolni, itt megtalálja a kottát:
Aki pedig szeretne részt venni a következő demonstráción (énekhangon is közre lehet működni), az figyelje a híreket vagy próbálja meg személyesen felkeresni Csicskát a Moszkva téren. Egy biztos: ennek még lesz folytatása.
