„1999-ben már volt egy kiállításom a Bárkában és emlékeim szerint jól sikerült. Általában ha kiállítok, törekszem arra, hogy a tér, ahová a képeim kerülnek ne steril galériai környezet legyen, hanem olyan közösségi tér, ahol amúgy is élet van, és a Bárka színház ilyen. A mostani kiállításon festett arcok, kifestett, megfestett, befestett, lefestett, odafestett portrék láthatóak barátaimról, magamról. Nagyon festői feladat egy eleve kifestett arcot megfesteni, az arcot a festék mögött, festékkel. Remélem sikerült.” (Novák Erik)

A Voks által feltett kérdések egyszerre nagyon aktuálisak, és történelmi korokon átívelőek: mit tehetünk, mit kell tennünk, ha addigi társadalmi életünk evidenciái, keretfeltételei egyszer csak megdőlnek? A kollektív döntés és egyéni felelősség témáját a Tünet Együttes új bemutatója interaktív technikai megoldás segítségével dolgozza fel – a nézők közreműködésével.

A műfaj egyik legnagyobb filmgyártó cége komoly költségvetést áldozott az űrkaland „felnőtt” verziójának elkészítésére.

Ma ünnepli születésnapját Mécs Károly színművész, rendező, akinek fotója a '60-as években minden kollégiumi leányszobában ott díszelgett.

Március 8-án mutatják be a magyarországi mozikban Szabó István legújabb filmjét, Az ajtót.

Egy zárt könyvesboltban is lehet élet. Pontosabban az igazi élet csak a tulaj távozása után kezdődik, amikor az egész nap katonás rendben várakozó könyvek végre kiélhetik magukat.

Jack Kerouac 1951 áprilisában írt regénye, az Úton több generáció meghatározó olvasmányélménye lett.

Megújult és ismét vendéglőként, kávézóként üzemel Ady Endre egykori egyik kedvenc kávéháza, a nagyváradi Royal kávéház - írta keddi számában a bukaresti Új Magyar Szó (ÚMSZ).

Az előzsűri kiválasztotta azt a húsz dalt, amely közül a győztes májusban Bakuban Magyarországot az Eurovíziós Dalfesztiválon képviseli.

Az ízületek, az inak és az izmok blokkolására irányuló harcművészeti ágat kell elsajátítaniuk a China Eastern Airlines nevű társaság légiutas-kísérőinek.

1985 nyarán a Maros-parton szabad ég alatt kezdett játszani a Hahota. Puskás Győző alakította, mert – mint mondja – úgy érezte, van benne valami, amivel nevetést varázsolhat az emberek arcára. Ezért keresett maga mellé még néhány tehetséges fiatalt, akikkel együtt régi, jól megírt kabaréjeleneteket adtak elő. Jó ideje már fedél van a fejük fölött, s a társulatból is csupán Puskás Győző a régi, de a recept ma is ugyanaz: kabaréjelenetekkel nevettetni. A Hahota alapítójával és lelkével beszélgettünk, leginkább a jelenről.

Beszélgetéssorozat keretében idézik fel közéleti személyiségek az 1950-es évektől a rendszerváltásig tartó időszakhoz fűződő emlékeiket a Közlekedési Múzeum tavaly decemberben nyílt, A szocializmus játékszerei című kiállításához kapcsolódóan.