Manapság divatos szónoki fordulat „elboronálni”, felhívni a figyelmet a temetetlen harcállásokra, lővészárkokra, hullákra, nullákra, és egyáltalán. Mondhatni, minden épeszű demokrata álma, ki a fene bírja ezt a békétlenséget, ha valamit együtt kéne tolni? Kár, hogy a szavakat tettek nem követik, így marad a régi (meg)osztogatás, fosztogatás és egyre kevésbé fiatalos demokráciánk megannyi, akutt gyermekbetegsége. Hogy akkor mégis mit csinálok itt, ásóval a kezemben? Lesújtok.
