Az egész község gyűjti az 59 éves székkutasi kőművesnek a használt gyufaszálakat, hogy megépíthesse a nagymágocsi Károlyi-kastély méretarányos makettjét.

A pluszköltségek mellett az átadási határideje is csúszhat a pécsi konferencia- és koncertközpontnak, aminek szeptember 30-ra kellene elkészülnie.

Egy három cégből álló konzorcium nyerte el a nagyberuházásokhoz kapcsolódó régészeti feltárások geodéziai feldolgozását a következő három évben.

2,5 millió euróból újították fel az 1340 és 1424 között épült velencei Dózse-palota homlokzatát.

Több mint háromszáz millió forintnyi összegért adták el a New York legvékonyabb házának nevezett épületet.

Lézershow, tűzijáték és Demjén Rózsi-playback nyitotta meg a pécsi kulturális főváros 2010-es programsorozatát. A város négy éve nyerte el a címet, és több mint 30 milliárd forintot költ különböző támogatásokból a programokra és fejlesztésekre. Az építkezésekkel viszont elcsúsztak, és a Széchenyi-teret  botrányos minőségben újították fel. A helyzeten a programok javíthatnak, a szerteágazó kínálatban szerepel DJ Krush és Michael Flatley is.

A vatikáni Szent Péter-székesegyház építésének egyik jelentős, eddig ismeretlen dokumentuma került elő.

A május és október között esedékes sanghaji világkiállításra Andreas Bründler terve alapján épülő svájci pavilon meglehetősen merésznek ígérkezik.

Amíg mi a négyes metróval és autópályákkal próbálunk előbbre jutni, addig a Közel-Kelet szó szerint a magasba tör. Itt az új Bábel-tornya: közel 300 méterrel magasabb, mint az előző, imaházzal a tetején. Pedig bábeli zűrzavar is kialakulhatott volna Dubajban a vállalkozás nyomán: az Emirátusnak milliárdos kinnlevőségei vannak, dollárban persze, a városban élő külföldiek aránya 90%-os, a határok körül izzik a sivatagi levegő és a vallási fanatizmus.

Két évig dolgozott egy házaspár azon a tajvani papíriskolán, amihez több mint ezer kiló papírt használtak fel.

Veszélyben az uniós támogatás Budapest Világörökségéért Alapítvány szerint, mivel rossz minőségben újították fel a budai rakpart támfalát.

A 828 méter magas dubaji Burdzs Kalifa nem jelent követendő példát az építészeti kultúra számára, mondják német szakemberek. Európában kevésbé az új és egyre nagyobb épületek felhúzásán van a hangsúly, hanem sokkal inkább a már meglévő épületek felújításán, áll a német építészmérnökök egyesületének Berlinben közzétett állásfoglalásában.

"Senki sem tudja, hogy hová vezet a sejk alaposan előkészített vétke. Egy azonban biztos, az vasbetonná és üveggé változtatott sivatag nem jelent tartós adalékot a világ építészeti kultúrájához" - mondta a világ legmagasabb épületének átadása kapcsán a szervezet elnöke, Christian Baumgart.

A Németország legismertebb építészei között emlegetett Meinhard von Gerkan "gazdaságilag értelmetlen és a pénz hatalmát szimbolizáló presztízsjelképnek" nevezte a felhőkarcolót. A berlini főpályaudvar építésze szerint egy hasonlóan magasra nyúló épületnél az építési és üzemeltetési költségek határtalanná válnak. Azt mondja, nem véletlen, hogy a világ legmagasabb felhőkarcolója egy muzulmán országban épült meg, és nem például az Egyesült Államokban, ahol az ésszerűség előbbre való a hatalom demonstrálásánál.

A német építészeti múzeum igazgatója szerint ugyanakkor a Burdzs Kalifa mérföldkőnek számít, akár őrültségnek tartják az épületet, akár nem. Peter Cachola Schmal jóslata alapján a 828 méteres torony legalább tíz évig a világ legmagasabb épülete lesz. Az emberiség nem fog lemondani a hasonló objektumokról, mégha a hasonló épületek felhúzása ökológiai szempontok alapján jelenleg értelmetlennek is tűnik.

Schmal emlékeztetett arra is, hogy sokáig a New York-i Empire State Buildinget is hibának tartották, és hosszú időn át üresen állt. "A szemlélet azonban 20-30 év múltán megváltozik" - mondta a múzeum igazgatója, aki szerint a 828 méteres toronyból leginkább az építészeti technika profitálhat. "De leghamarabb csak pár év múlva tudhatjuk meg, hogy milyen előrelépéseket értek el a torony építésekor" - jegyezte meg Schmal.