Három - eddig ismeretlen - őskori cápa fosszíliáit tárták fel az Egyesült Államokban. A tengeri ragadozók legváltozatosabb "gyűjteménye" élt erre 270 millió évvel ezelőtt.

Az Északi-tenger "Atlantiszát", az évezredekkel ezelőtt elsüllyedt Doggerlandet mutatja be a Royal Society nyári londoni tudományos kiállítása.

Ha az evésről van szó, akkor a kétmillió évvel ezelőtt élt, Afrikában őshonos emberelőd minden bizonnyal a legfurcsábbak közé tartozik a maga nemében.

Egy líbiai sziklabarlangból előkerült agyagedények elemzése után a tudósok arra a következtetésre jutottak, hogy az őskori ember már jóval korábban foglalkozott tejtermeléssel, mint eddig hittük.

Ókori ikerpár maradványait tárták fel Barcelonában cserzővargák és kelmefestők egykori műhelyei között. Az újszülött kislányok nem sokkal világrajövetelük után hunytak el.

Kevesen tudják, hogy van egy őskori festékbánya a Veszprém melletti Lovason. Még kevesebben tudják, hogy hasonlót eddig a világon egyedül Afrikában találtak.

Őskori kígyószörnyeteg, egy majd tizenöt méteres Titanoboa cerrejonensis "leselkedik" a New York-i Grand Central pályaudvarnál.

A spanyolországi Malagában talált barlangrajzok lehetnek az eddigi legősibb ábrák, és az elsők, melyeket Neander-völgyi ősemberek készítettek.

A franciaországi Lascaux-hoz hasonlóan mikroorganizmusok fenyegetik a spanyolországi Altamira barlang festményeit is. A kutatók azt szeretnék, ha a barlangot - a tervek ellenére - egyelőre nem nyitnák meg újra.

Délkelet-Ázsia mai lakosainak ősei valószínűleg közösültek a szibériai ősemberrel, az úgynevezett gyenyiszovai emberrel. Erről svéd kutatók számolnak be egy átfogó genetikai vizsgálat eredményeként.

A kutatók szerint egyértelműen támadás végzett a híres gleccsermúmiával.

Mintegy 15 millió éves piton fosszíliájára bukkantak Bajorországban. Ez az első bizonyíték arra, hogy a hüllő ilyen északon is megélt – állítják német paleontológusok.