Hargita megyében született, Erdélyben. 2003-ban érettségizett a marosvásárhelyi Bolyai Farkas Elméleti Líceum történelem-társadalomtudományi szakján. 2003 és 2005 között a kolozsvári Echinox magyar nyelvű oldalainak a társszerkesztőjeként tevékenykedett. 2004 és 2008 között a kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetem újságírói szakos hallgatója volt. Egyetemi évei alatt a kolozsvári Szabadságban, Krónikában, Helikonban és Echinoxban, a marosvásárhelyi Népújságban, az aradi Irodalmi Jelenben, a pozsonyi Szőrös Kőben, a szegedi Alföldben, a budapesti Napútban, az Erdélyi Riportban közölt verseket, tudosításokat, interjúkat. 2008 májusától 2009 áprilisáig a bukaresti Új Magyar Szó című napilap kolozsvári riportereként dolgozott. A kolozsvári Bretter György Irodalmi Körnek szervezői tagja. 2010-től az Irodalmi Jelen és más magyarországi és erdélyi kulturális portálok, folyóiratok külső munkatársa.

A magyar filmművészet európai hatású és rangú alkotóját, Szabó Istvánt, Kossuth- és Oscar-díjas filmrendezőt díszdoktorává avatja csütörtökön a szófiai színház- és filmművészeti akadémia. Szabó István három alkotását is levetítik és a rendező mesterkurzust tart a hallgatóknak.

Megnyílt a legrangosabb lengyel játékfilmfesztivál: a 37. alkalommal Gdyniában rendezett seregszemle fődíjáért Agnieszka Holland lengyel Oscar-jelölt filmje mellett idén először külföldi rendezésű produkció is indul.

Az Arany János életműdíjat az MTA közgyűlésén vehette át délelőtt Csedő Károly, a Marosvásárhelyi Orvostudományi és Gyógyszerészeti Egyetem professor emeritusa. Csedő Károly a Románia területén fellelhető gyógynövényállomány felméréséért a növényi hatóanyagok kutatásában, valamint a biomassza-kutatásokban elért kimagasló eredményeiért, hatásos bőrgyógyászati és kozmetikai szerek kifejlesztéséért kapta meg a díjat.

Kézdi Imola a Kolozsvári Színház egyik legeredményesebb fiatal színésznője. Március 15-én tüntették ki a Magyar Érdemrend lovagkeresztjével.

Két olyan színházi kísérletet is látni lehetett ebben a színházi évadban, amely a tolerancia körül építette (vagy éppenséggel nem építette) karaktereit, dramaturgiáját, és mindkettő kudarcot vallott. Az egyik a sepsiszentgyörgyi Osonó műhely és a budapesti Krétakör közös előadása,A papnő. A másik a marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós társulatának Bölcs Náthán előadása.

A Tünet Együttes Szabó Réka által rendezett Árnyékfilm című kísérleti táncfilmje a legjobb kísérleti filmnek járó díjat kapta a romániai Timishort Filmfesztiválon.

Kürthy András, tíz év után, újra a Kolozsvári Magyar Operában rendez, méghozzá Donizetti Szerelmi bájital című vígoperáját, amelynek bemutatója május 10-én, 18:30 órától lesz. Az elmúlt években több kontinensen is megfordult művészt a visszatérésről, munkafolyamatról, utazásairól kérdeztem.

A Figura Stúdió Színház mozgás- és táncszínházi előadásai két belföldi és két magyarországi fesztiválon vesznek részt ebben a hónapban. 

Akit ért már az a szerencse, hogy részt vehetett Novák Ferenc fantasztikus Rendhagyó Történelemóráján, az másképp olvas újságot, de tv híradót is másképp néz.

A kilencvenes évektől kezdve az egyik legtöbbet elemzett, legnagyobb hatású kortárs magyar költő. A KAF értelmezői hagyomány kulcsfogalmai – identitásvesztés, kulturális emlékezet, intertextualitás, „szerepköltészet” – a tradicionális szerzői pozíció elbizonytalanítására, majd felszámolására, végső soron pedig az irodalmi szöveg eredendő nyelvi, intertextuális létmódjára, irodalmiságára kérdeznek rá. Költészetének a mai magyar irodalomban szinte példa nélküli formagazdagságát a következetes részletességgel felépített költői maszkok, alakmások (Jack Cole, Lázáry René Sándor stb.) is segítik. A forma iránti elkötelezettségben Csokonaival és Kosztolányival, sokszínűségében Weöressel rokonítható.

Az ötvenes szám dominált az Omega sepsiszentgyörgyi koncertjén, ahol az 50 éves zenekar 50 ezres közönsége nézhette, amint felvágják az 50 kilós óriástortát.