A skót Ali Smith How to be Both című művének ítélte oda az év regényének járó rangos brit irodalmi elismerést a Costa Book Awards zsűrije. Az írónő további négy versenyzővel száll harcba az Év Könyve elismerésért.

Kosztolányi kisregénye sokféle kiadást megélt már, de olyat még egész biztosan nem, mint a legújabb digitális könyvként, amelynek borítóján egy meztelen lány látható hátulról.

Az egyik legnevesebb turkológussal, török műfordítóval, Tasnádi Edittel beszélgettünk a török irodalomról, s nem mellesleg a magyarok megítéléséről Törökországban.

A Nobel-díjas amerikai születésű angol költő, a modernista költészeti irányzat legnagyobb alakja 1965. január 4-én Londonban hunyt el.

A Nobel-díjas kínai író a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottságának honlapján megjelent interjúban mondta: új munkájában azzal foglalkozik majd, hogy „a hatalom, a pénz és más kísértések mindenkit próbára tesznek” és „minden lélek próbakövei”.

Behódolás címmel január 7-én jelenik meg a francia író, Michel Houellebecq 6. regénye, amelyben 2022-t írunk, és egy muszlim párt kormányozza Franciaországot. A könyv már megjelenése előtt komoly hullámokat ver, ráadásul a neten már terjed egy kalózmásolat.

– Fúj de utálom, amikor valaki nem tudja kimondani – mondom, miközben a kulcsával nyitja a lépcsőház hátsó ajtaját. – Mit?
– Hogy boldog új évet.

Többek között Radnóti Miklós költő, Antoine de Saint-Exupéry francia író és Edvard Munch norvég festő művei is közkinccsé válnak január 1-jével, a 70 éves szerzői jogi védelem lejártával.

Hatvannyolc éves korában meghalt Stanislaw Baranczak lengyel költő, műfordító, polgárjogi harcos. Az 1981 óta az Egyesült Államokban élő költőt bostoni otthonában érte a halál pénteken - jelentette be a lengyel kulturális minisztérium.

A szomszéd néni idén már nem őt kéri meg karácsony előtt, hogy szedje le a függönyét, mert ő olyan szép magas.

„Ez egy eszpresszó.” Énekli Cseh Tamás a Bereményi-dalban, s a szó hallatán fényes üvegek mögött elhelyezkedő asztalok és székek vonalai bújnak elő szelíden.

„Demokratikus szocialista voltam. Kerültem az erőszakot, a diktatúrát, és mindig utáltam a kommunizmust” – vallja Joshua Muravchik amerikai író a szocializmus történetéről novemberben megjelent könyvének előszavában.