Az UNESCO párizsi épületében bemutatott 31 értékes műkincs közül a legrégibb a Kr.e. IV. századból való, a "legfrissebb" a XVII. századból.

Hivatalosan is művészi szintre emelkedett az agyament, de cserébe elég fájdalmas díszítési módszer.

Szárazföldről és a tengerről is nagy távolságból látható az óriási fémszerkezet. A holland művész a tengerszint emelkedéstől fenyegetett országban hívja fel a figyelmet a környezeti problémára.

Kifejezetten vízalatti életre tervezte a brit művész elképesztő szobrait. A világ különböző pontjain rendezte be a szoborcsoportokat, amelyek különlegessége, hogy a múzeumok helyett a tengerfenéken pihennek.

Az alapvető arcfelépítés megváltoztatása meghökkentő mutációk képét idézheti fel. Egy japán egyetemi diák testekre festett szájakkal és cipzárokkal képes elképesztő vizuális látványokat elérni.

Az oroszoknak köszönheti hírnevét, mellyel most már az egész világot bejárta.

Ma már meg sem lepődünk, ha valami szokatlan, furcsa dolgot látunk egy képen, hiszen a számítógépes manipulációnak már csak a képzelet szab határt. Azért jó tudni, hogy egér és billentyűzet nélkül is lehet szépet alkotni.

Ezúttal nem kell messzire menned egy kis hátborzongató kalandért.

Darragh Casey különös művészete szó szerint a magasba emeli szemlélőit.

Egy líbiai sziklabarlangból előkerült agyagedények elemzése után a tudósok arra a következtetésre jutottak, hogy az őskori ember már jóval korábban foglalkozott tejtermeléssel, mint eddig hittük.

Végére ért a régi vita, meghatározták a római Capitolium-dombon álló nőstényfarkas-szobor korát. Mint kiderült, mindkét félnek nagyjából igaza van, a szobor részben etruszk, részben középkori.

A francia művészt falon mászva, vízen járva és a tenger mélyén is láthatjuk. A közös a képekben, hogy mindenhol öltönyben hívja ki maga ellen a gravitációt.