Ivanov, mely a szerző korai színpadi művei közé tartozik. A közismert csehovi motívumok – a hősök cselekvésképtelensége, a szerelem reménytelensége, a vidéki élet kilátástalansága, az értelmiség csődje – már mind felbukkannak benne, de sokkal konkrétabb konfliktus-helyzetekre épül, mint a későbbi nagy lírai drámák. A Tamási Áron Színház társulata február 17-én, pénteken este 7 órától mutatja be a darabot a színház Nagytermében.
Javában tartanak a Magashegyi Underground új nagylemeze, az Ezer nap felvételei. A szimfonikus nagyzenekar, az ütőegyüttes és a kórus stúdiófelvételei után a következő hetekben rögzítik a dalok teljes változatát. A Magashegyi Underground február 24-én a budapesti Művészetek Palotájában mutatja be az új lemezt a közönségnek.
Abe Kobo A homok asszonya című regénye nyomán készül új előadás a sepsiszentgyörgyi MStudiónál. A Mint a fagyöngy címet viselő produkció rendezője Gemza Péter, Nagy József Jel színházának tagja, magyarországi rendező-koreográfus, zeneszerzője Mezei Szilárd.
A Parasztopera mítosz-gyűjtemény: az árulás, a kapzsiság, a (gyermek)gyilkosság, a kurvaság, az árvaság alaptörténeteit illeszti össze.
A bemutatóra érvényes a Ferenczy István-bérlet. A Kantarzsíni bolhapiac szó, zene, mozgás és látvány elegye. Folytatja a Figura hagyományát, amely szerint egyedi színpadi nyelven szólalnak meg új, kifejezetten erre a színházra, társulatra születő történetek.
Valamikor Petőfit szavalt Székelyudvarhely főterén, most Verebest rendez a Marosvásárhelyi Nemzeti színpadán. A harmincadik életévét még be sem töltött Kányádi Szilárd gyakorló színészből lett tanuló rendező, és nem csak.
László Miklóssal visszavonhatatlanul és tagadhatatlanul elfogult vagyok, vállalom. Leghíresebb színpadi műve, az Illatszertár a 80-as évek vége óta az egyik kedvencem.
Igazi felhőtlen szórakozást kínál a nézőknek a Tamási Áron Színház idei szilveszteri vígjátéka. László Miklós Illatszertár című darabja egyszerre vidám és megható szerelmi történet, mely a múlt század eleji Budapest hangulatát idézi. A produkciót Béres Attila, a budapesti Operettszínház főrendezője állította színpadra, a szilveszteri előadást december 31-én este 18 órától láthatják a nézők a színház Nagytermében.
Sejtelmes zene, nyikorgó padlózat, pókhálók és fátyolszerű leplek mindenütt – már a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Kistermének előcsarnoka is a 18. századi várbörtön része lett. Az előcsarnok átalakítása pedig része a színészből lett rendező elképzelésének: Szélyes Ferenc és hét marosvásárhelyi színész betekintést ad a hugenották üldözésének idejébe.
Tennesse Williams örök érvényű darabja december 16-tól a Tivoliban, Asztalos Szandra rendezésében.
November 18-án, este 7 órától a Stúdió Színházban Tasnádi István Démonológia című zenés kísértet-játékának előadására került sor Szőcs Artúr rendezésében.
Amerikai gimnazisták új Halloween napi műsorra készülnek egy musicallel Fred Farelli és Malcolm Randell ötlettárából, melyet a Frankenstein ihletett. Malcolm a hatás kedvéért megidézi Byronék szellemét, akik meg is jelennek, ám nem napjainkban, hanem 1816-ban a Genfi tó partján található Villa Diodatiban, ahol Lord Byron múlatta az időt Mary Shelleyvel, Percy Shelleyvel, Claire Godwinnal és dr. John Polidorival. Ezen az éjszakán született meg Mary Shelley tollából a Frankenstein és Polidoriéból a Vámpír. De nemcsak a diákok idéznek szellemet… Élők és holtak játszanak egy időben, két térben, míg végül a káosz „összeáll”.