A szlovákiai (az egykori felső-magyarországi) Lőcse városa és a helyi gótikus templomban található oltár, Lőcsei Pál mester alkotása is felkerült a hét végén az UNESCO világörökségi listájára.

Egy kutatás eredményei arra következtetnek, hogy Szent Pál apostol földi maradványait tartalmazza az a római szarkofág, amelyet még soha nem nyitottak fel.

A kulturális tárca előzetes adatai alapján a rossz idő ellenére az idén is meghaladta a 300 ezret a Múzeumok éjszakája látogatóinak száma; végleges adatok a hét második felében várhatók a múlt szombati eseménysorozatról.

Ismét közösen rendezi meg a Múzeumok éjszakáját Székesfehérvár több kulturális intézménye; az idén csatlakozott a fehérvárcsurgói Károlyi József Alapítvány és a Magyar Honvédség Összhaderőnemi Parancsnoksága is.

Belgrád óriási földalatti világa rejtélynek számít ma is a legtöbb ember számára, csak a szakemberek ismerik, és olyan lyukacsosnak tartják a sok földalatti járat miatt, mint amilyen az ementáli sajt.

Nemes folyadékot tárolhattak a kincset érő lófejben, amelynek töredékére az épülő lukácsházi víztározó területén találtak rá a Kulturális Örökségvédő Szakszolgálat (KÖSZ) régészei.

A második világháborúban hősi halált halt magyar katonák, leventék emlékművét avatták fel szombaton délután a Veszprém megyei Küngös község temetőjében.

Továbbra sincs nyugalom a Nefertiti egyiptomi királynét ábrázoló, Berlinben őrzött világhírű mellszobor körül. Egyiptom vasárnap megerősítette, hogy visszaköveteli a szobrot.

Hétezer éves település nyomaira bukkantak a régészeti próbafeltárások során Keszthelyen, a Fő téren. A Balaton fővárosa már csak ilyen.

Az elmúlt nyolc évben több mint 500 köbméter, az Athén körüli hegyekből származó márványt használtak fel az Akropolisz épületegyüttesének felújításához. Görög lapértesülés szerint ezen felül 2350 tonna márványt és követ távolítottak el a műemlékegyüttesből, melyet aztán a renoválás után újra visszahelyeztek.

Madonnát és volt férjét, Guy Ritchie filmrendezőt ábrázoló aktot árvereznek el Skóciában; az aukciós ház 22 ezer fontra (7,1 millió forint) becsüli az olajfestmény értékét.

Hadrianus római császár palotakomplexuma a Rómához közeli Tivoliban Olaszország egyik leglátogatottabb régészeti látványossága. A császár, aki állítólag utálta Róma káoszát, 118-ban építtette. Az első ásatások a 15. században kezdődtek, a leleteket azonban csak 1950 óta tárolják a helyszínen. Az 1999-ben a világörökség részének nyilvánított palotának van egy része, amely a közönség számára eddig ismeretlen maradt.