Kafka 1922-es Éhezőművészénél idősebb kollega Hamsuné. A későbbi Nobel-díjjal kitüntetett szerzőnek 1890-ben a „Sult” /Éhség/ című regény hozta meg az irodalmi áttörést, amit később filmre és színpadra is adaptáltak, ami úgy tűnik, a metafora és a fizikai valóság szintjén is máig érvényes, összetett mű.

Sikert aratott Kerényi Miklós Gábor rendezésében, a Budapesti Operettszínház kreatív csapata által létrehozott Rómeó és Júlia a bukaresti Ion Dacian Nemzeti Operettszínházban - közölte a hazatérők nevében Ferenczi Orsolya sajtófőnök szombaton az MTI-vel.

Hétfőtől próbálják a Pinceszínházban a Száz év dagály című „groteszk váltót 1 részben”, amely Babits Mihály Esti kérdés című verse nyomán készült. A zenét Dresch Mihály szaxofonművész improvizálja és játssza az előadáshoz. Bemutató a következő hétfőn, május 11-én lesz.

A 2009-2010 évadtervének ismertető sajtótájékoztatóján Eszenyi Enikő, a színház igazgatója tudatta, valóban nehéz évek következnek a Vígszínház számára is, de megpróbálják a lehetetlent, továbbra is családi színháznak maradni és a fájó hétköznapokat elfeledtetve gondolatokat, érzéseket közvetíteni a publikum felé.

Cecilia Bartoli nagysikerű áriaestje és Händel Xerxész című operájának premierje után szombaton este Verdi Traviatájával, vasárnap pedig Puccini Turandot-jával folytatódik a dalszínházban a május 10-ig tartó Májusünnep.

Az idén Gálvölgyi Jánosnak, Fekete Jánosnak és Trunkó Barnabásnak ítélték oda a Marton Frigyes-díjat.

1927 április 29-én született Jeane G. Noverre, francia balett-táncos, a táncművészet megújítója. 1981-ben előtte tisztelegve jelölte meg ezt a napot a Nemzetközi Színházi Intézet a táncművészet világnapjaként, amelyet itthon is egyre több programmal ünnepelnek – a Gödörben két, május eleji fesztivál is kapcsolódik hozzá. Ezek beharangozójának tekinthető a pozsonyi származású táncművészhez, Lábán Rudolfhoz kapcsolódó kiadványok bemutatója a Gödör kávézójában.

Éless-Szín néven magánszínházat alapított a Budaörsi Játékszín korábbi igazgatója, Éless Béla: az áprilisban létrejött, egyelőre állandó játszóhely nélküli teátrum csütörtökön mutatja be Heltai Jenő A néma levente című színművét a Fővárosi Művelődési Házban (FMH).

Száznegyven éve, 1869. május 1-jén nyílt meg Párizs és az egész világ egyik leghíresebb mulatója, a Folies Bergere. Az intézmény fénykorát a múlt század fordulóján élte, de ma is eredeti helyén működik.

Két díjat is nyert a Kolozsvári Állami Magyar Színház Három nővér című előadása a Romániai Színházi Szövetség (UNITER) Bukarestben megtartott 17. díjátadó gáláján.

Jordán Adél az idei évadban harmadik nagyobb szerepét próbálja; az április 24-ei bemutatón A hős és a csokoládékatona című Shaw darabban láthatja a nagyérdemű. Tetszésünket a premier után azonban ne egy doboz pralinéval nyilvánítsuk ki: a két éve a Katona társulatában játszó és az Ivanovval számos nagy világszínházban megforduló színésznő annál jóval földközelibb, minthogy holmi „csokoládék” és „hősök” édeskés világa kápráztassa el.

Számos táncszínházi program szerepel a műsoron Franciaországban, de ezekben egyre kevesebbet, néha pedig egyáltalán nem táncolnak; a táncosok énekelnek, színészként produkálják magukat, szöveget olvasnak fel, előadást tartanak.