Mert szeretjük Ványát, szeretjük Csehovot, a klasszikus darabokat, szeretjük az átgondolt előadásokat, a jó színészeket, az intelligens rendezést. Szeretjük azt is, ha határon túli, méltán híres és számos díjjal kitüntetett produkciókat láthat a budapesti közönség.

Jövő kedden, október 28-án 9:45 órakor Budapesten, a Farkasréti temetőben lesz Fodor Géza dramaturg hamvasztás utáni búcsúztatása.

Törőcsik Mari művésznő túl van az életveszélyen, de állapota továbbra is súlyos - tájékoztatta az MTI-t szerdán a Nemzeti Színház vezetősége.

Nyomul a Trafó. Hétről hétre újabb és újabb nemzetközi produkciót mutatnak be, juttatnak el hozzánk. Persze akad bemutató máshol is, és bár a héten kevesebb az új produkció, azért van még mit bepótolni, nem?

A BÖF idei egyik érdekes színfoltja az utcaszínház. Számos együttes jelenik meg, s megpróbálja visszahozni ezt a sajnálatosan eltűnt ősi műfajt Budapest utcáira.

A finn koreográfus, Jorma Uotinen húsz évvel ezelőtt rendezte meg Piaf-előadását Helsinkiben, amiben Ladányi Andrea már húsz évvel ezelőtt is a Vak Lányt alakította. Az egyik Piafot. Merthogy – legendához illő módon – több van belőle.

Az Egri Gárdonyi Géza színház szeptember végén mutatta be a Velencei kalmárt. Az előadást Zsótér Sándor rendezte. Kis félkörös térben, panelház-háttér előtt játszódik a darab a stúdiószínpadon. A díszlet puritán, szegényes, egyszobás sablonlakás. Mindenki itt él, mindenki így él. A jelmezek a karakterekre egyénített konzumruhák. Overallok, fehérneműk, kispolgári ünneplők. Shylock proli melós, Bassanio proli szépfiú, Jessica proli szentfazék.

„A velencei kalmár komikus vagy éppen lírai színei ellenére alapvetően komor tónusú mű, elgondolkodtat, sőt állásfoglalásra kényszerít, hiszen a mindenkori közösség együttélési szabályaira kérdez rá” – olvasható a Centrál Színház új bemutatójának ajánlójában. Az est zenei anyagát élőben a Harcsa Veronika Quartet szolgáltatja, „érzéki, érzékeny, derűs muzsikával”, és egy légies énekesnővel a színpad bal szélén.

Párizsban az ősz, színházi szempontból, hibátlan - írta a Le Monde című francia napilap hétvégi számában Pintér Béla és Társulatának Parasztopera című előadása kapcsán.

Megélni és embernek maradni nem könnyű. Ma sem, de 50-60 évvel ezelőtt sem volt az. Meddig mehet el egy ember, milyen taktikát válasszon, és mikor jön el az az állapot, amikor már mindenbe belemegy és elveszti saját identitását.

Vasárnap délelőtt indul az Amadinda Ütőegyüttes családi koncertsorozata az Új Színházban. A Földrészek zenéje című programban a kis "mütyüröktől" az óriás, kivájt fadobokig minden hangszer szóhoz jut és "elmondhatja" saját történetét - mondta el az MTI-nek Rácz Zoltán, az együttes vezetője.

Hommage à Danilo Ki¹ elnyomásról, háborúról, erőszakról, perverziókról, ironikusan „nemzeties” táncbetétekkel és szerb mondókákkal, ahol végül a néző szaftos paradicsomokkal dobálhatja meg a színpadon fejvédővel felvértezett hat színészt. Ez a Turbo paradiso röviden, és ennél sokkal több – le-bedarál, mint a hentest is eljátszó színészek a sertéshúst, amivel aztán „lapdáznak”, mintha emberfejekkel az égre...