Hagyományaink legalább olyan fontosak, mint a jövőnk, hiszen aki nem tudja, hogy honnan indult, annak arról sem lehet fogalma, hogy hova szeretne eljutni.

Egy fából faragott királyszobrot, áldozati kápolnát, valamint nyolcvannál több állatmúmiát tártak fel az egyiptomi Abüdoszban a Torontói Egyetem régészei, akik az Egyiptológiai Társaság közgyűlésén számoltak be az ásatásokról.

A történelmi horderejű pesti események híre 1848. március 18-án jutott el a Temesköz szívébe. A polgári átalakulást sürgető szabadságeszme, mely a forradalom barikádjára szólította sorra az európai népeket, erőteljes visszhangra talált a haladás bánsági híveiben is.

Egy fából faragott királyszobrot, áldozati kápolnát, valamint nyolcvannál több állatmúmiát tártak fel az egyiptomi Abüdoszban a Torontói Egyetem régészei, akik az Egyiptológiai Társaság közgyűlésén számoltak be az ásatásokról.

Villamossínek cseréje közben került felszínre Rómában egy ókeresztény nekropolisz. A sírok egyszerűsége miatt a régészek azt feltételezik, hogy rabszolgák vagy szegény rómaiak temetkezési helyéről van szó.

"Városok pusztulnak,/srapnelek zenélnek./Emberek vérétől/piros a tarka rét./Halottak fekszenek az/úton szerteszét." - írta a világhírű sanzonszerző, Seress Rezső egyik dalában az első világháború rettegett, "zenélő" fegyveréről. A tüzérségi lövedéktípus feltalálója, Henry Shrapnel brit tüzértiszt százhetven éve, 1842. március 13-án halt meg.

Négyszáz év elteltével perújrafelvételt kértek egy boszorkánysággal vádolt és máglyán elégetett német postamesternő leszármazottai.

Korhű ruhák bemutatójával, filmrészletekkel és kuplékkal idézik meg a múltat március 25-én a budapesti Uránia Nemzeti Filmszínházban.

Kiállítás nyílt Győrben az 1809-es Napóleoni ütközetről.

A nyilvánosság teljes - anyagi és fizikai - bevonásával megvalósuló egyedülálló ásatással készülnek feltárni egy híres bronzkori lelőhelyet a kelet-angliai Cambridgeshire megyében.

A rómaiak voltak az első turisták - hangsúlyozta Sándor Tibor történész, az Edutus Főiskola tanára, aki Ókori utak - ókori utazók című könyve megjelenése alkalmából nyilatkozott az MTI-nek.

Feltárják Konstantinápoly ókori kikötőjét, amely a Kr. u. 4. században, I. Theodosius római császár (379–395) uralkodása alatt épült.