A végzetes tudásszomjról szól Hubert Mania német író Láncreakció/Az atombomba története című könyve, amely az uránium felfedezésétől a Trinity-tesztig, az első atombomba 1945. július 16-i felrobbantásáig kalauzolja el az olvasót.

A világon számtalan érdekes, meghökkentő, egyedi, netán teljesen feleslegesnek bélyegzett múzeum létezik.

A népszerű Hubble űrteleszkóp újabb mérföldkövet ért el, már tízezer tudományos publikáció alapszik megfigyelésein.

Egy tanulmány szerint azok, akik véget vetettek házasságuknak, nagyobb eséllyel halnak meg fiatalon, mint akik férj és feleségként élik le életüket.

A szegedi Informatika Történeti Múzeum állatrobotját, a Katicát mutatja be a londoni Science Museumban a csütörtöktől vasárnapig tartó RobotvilleEU nevű kiállításon.

Egy morbid véletlennek köszönhetjük a világ legrangosabb elismerését.

A Szaturnusz északi féltekéjén csaknem egy éven át tomboló óriásvihar krónikájáról tudósított a Cassini űrszonda.

Sokan elgondolkodtak már azon, hogy miért tud egy ló órákkal a születés után talpra állni, míg az embernek ehhez közel egy év kell.

Egy kutatás szerint jelentősen nagyobb az illegális kábítószereket kipróbálók aránya az intelligensebb emberek között.

Új-Zéland állatvilága jelentős változáson ment keresztül a telepesek által behurcolt patkányok és más idegen fajok hatására.

Katasztrófahelyszín-felderítő robotoknak és programozóiknak szervez versenyt a Pécsi Tudományegyetem (PTE) Szentágothai Szakkolégiuma december 8-án.

Mi még úgy tanultuk a suliban, hogy az atomkorszak gyermekei vagyunk. És valóban, csak körül kellett néznünk, a házak falát Neutron Nem! feliratok, és atombombákon tollászkodó fehér galambokat ábrázoló plakátok borították. A családi beszélgetések kedvelt témája volt, hogy vajon vannak-e a Bakonyban nukleáris robbanófejjel felszerelt rakéták. Azt, hogy az emberiség bármelyik pillanatban, minden előzetes figyelmeztetés nélkül kiirthatja magát, tényként kezeltük.