Egyszer már kikutatta. Fáradságos munka volt, nem fűlt hozzá a foga, de meg akart lenni vele. Így van ezzel: egyszer rá kell szánni az időt, túl kell esni rajta. Mint a vágott seb gyógyulása. Nem tehetsz mást, meg kell várnod, amíg beheged. Először is végig kellett gondolni a…

Itt a téren, a fehér kovácsoltvasból és sötétbarnára pácolt falécekből csinált ronda korzó-székben bámulom a cipőm orrát. A lábam előtt törpe szökőkút: valamivel pótolni kellett a Marx-Engels szobrot, pedig viccesen tudtak megülni a galambok rajta, itt vártuk édesanyámmal…

Átnyúlt az asztal fölött, a homlokomtól az államig végigsimította az arcom, a vállamra tette a kezét, a szemembe nézett és szájon csókolt lassan.Ez az írás második, befejező része. Az első rész itt érhető el.   Hosszú napokon át robotoltam - mintha álomban. Jöttem és…

A vécén ülök, lenézek. A térdkalácsom alá pöndörített bugyim előtt betegesen, fehéren hullámzik a combom. Utálom.Míg dolgozom, nem látszik, ülök a kassza mögött, a zsabós blúzom látszik, meg a blúzból a mellem köze. Életem legszebb évei azzal teltek, hogy ültem és…