Tíz év hosszas várakozás után az Európai Űrügynökség (ESA) Rosetta nevű űrszondája elérte a tervezett célpontot, a 67P/Csurjumov–Geraszimenko-üstököst.

A csillagközi térből származó első ismert anyagszemcséket azonosíthatták a tudósok abban a mintában, amelyet az amerikai Stardust űrszonda mintavételi kapszulája fogott be és hozott le a Földre.

Augusztus a hullócsillagok hónapja. A leghíresebb meteorraj, a Perseidák „tetőzése” minden évben augusztus 12. környékére esik, de már napokkal korábban elkezdődik a csillaghullás.

Novemberben a világon először ember alkotta jármű szállhat majd le egy üstökösön. Eddig ezeket az égitesteket csak távolról vizsgálták, a Rosetta űrszonda most landolhat rajta.

Ősi csillagászati laboratóriumra utaló bizonyítékokat fedeztek fel a régészek az észak-perui Lambayeque régióban található Licurnique régészeti komplexumnál.

Számos exobolygó, azaz Naprendszeren kívüli bolygó légkörében bukkantak vízre, ám a Hubble űrtávcső mérései azt mutatják, hogy három óriás gázbolygón lényegesen kevesebb a vízgőz, mint amit feltételeztek.

Az Európai Déli Obszervatórium chilei teleszkópja fiatal csillagokat fotózott izzó gázfelhők és porsávok háttere előtt.

A Skorpió csillagkép szívében ragyogó vörös szuperóriást körülvevő régió Tejútrendszerünk egyik leglátványosabb területe.

Szenzációs felvételeket küldött az Európai Űrügynökség (ESA) Rosetta űrszondája, amely a Csurjumov-Geraszimenko üstököst kutatja: a célégitestről kiderült, hogy kettős üstökös.

Csillagóvodájukat idővel elpusztító, hatalmas fiatal csillagok ragyognak az Európai Déli Obszervatórium új felvételén.

Három szupernehéz fekete lyukat talált 4 milliárd fényévre a Földtől egy nemzetközi kutatócsoport. Tömegük egyenként több mint ezermilliószorosa a Nap tömegének - közölte Ian Heywood, a csillagászok egyike.

A Herschel-űrteleszkóp egy hatalmas gáz- és porfelhő eddigi legélesebb fotója készítésével furcsa porgyűrűt is feltárt. A megfigyelések számos anyagcsomót mutatnak, ahol az univerzum legerősebb csillagai születhetnek meg.