Ismert zenészek mind, akik az oláh cigány zenét szinte az anyatejjel szívták magukba. Nevük jelentése “kedvvel” - ami azonnal át is jön, ahogy meghalljuk a zenéjüket. Párizsban megtudtuk tőlük, hogy a magyar kulturális élet fő jellemzője a "monotonizmus" és az igénytelenség - és azt is, hogy rigójancsi a sztár.
A Bárdos Lajos – Nagy István Kórusfesztivál immár szerves része a marosvásárhelyi tavasznak. A Nagy István Ifjúsági Kórusegyesület és a Vártemplom Psalmus kórusa a Filharmónia, a Communitas Alapítvány és a polgármesteri hivatal támogatásával immár huszonegyedik alkalommal szervezi meg az erdélyi amatőr kórusok találkozóját, lehetőséget nyújtva a szárnyukat bontogató fiatal kórusok megmutatkozására. Április 28.-án nyitotta kapúit a fesztivál ünnepélyes keretek között: közel száz lélek állt a színpadon Kovács András karnagy meglepetésére.
Hargita megyében született, Erdélyben. 2003-ban érettségizett a marosvásárhelyi Bolyai Farkas Elméleti Líceum történelem-társadalomtudományi szakján. 2003 és 2005 között a kolozsvári Echinox magyar nyelvű oldalainak a társszerkesztőjeként tevékenykedett. 2004 és 2008 között a kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetem újságírói szakos hallgatója volt. Egyetemi évei alatt a kolozsvári Szabadságban, Krónikában, Helikonban és Echinoxban, a marosvásárhelyi Népújságban, az aradi Irodalmi Jelenben, a pozsonyi Szőrös Kőben, a szegedi Alföldben, a budapesti Napútban, az Erdélyi Riportban közölt verseket, tudosításokat, interjúkat. 2008 májusától 2009 áprilisáig a bukaresti Új Magyar Szó című napilap kolozsvári riportereként dolgozott. A kolozsvári Bretter György Irodalmi Körnek szervezői tagja. 2010-től az Irodalmi Jelen és más magyarországi és erdélyi kulturális portálok, folyóiratok külső munkatársa.
A magyar filmművészet európai hatású és rangú alkotóját, Szabó Istvánt, Kossuth- és Oscar-díjas filmrendezőt díszdoktorává avatja csütörtökön a szófiai színház- és filmművészeti akadémia. Szabó István három alkotását is levetítik és a rendező mesterkurzust tart a hallgatóknak.
Megnyílt a legrangosabb lengyel játékfilmfesztivál: a 37. alkalommal Gdyniában rendezett seregszemle fődíjáért Agnieszka Holland lengyel Oscar-jelölt filmje mellett idén először külföldi rendezésű produkció is indul.
Az Arany János életműdíjat az MTA közgyűlésén vehette át délelőtt Csedő Károly, a Marosvásárhelyi Orvostudományi és Gyógyszerészeti Egyetem professor emeritusa. Csedő Károly a Románia területén fellelhető gyógynövényállomány felméréséért a növényi hatóanyagok kutatásában, valamint a biomassza-kutatásokban elért kimagasló eredményeiért, hatásos bőrgyógyászati és kozmetikai szerek kifejlesztéséért kapta meg a díjat.
Kézdi Imola a Kolozsvári Színház egyik legeredményesebb fiatal színésznője. Március 15-én tüntették ki a Magyar Érdemrend lovagkeresztjével.
Két olyan színházi kísérletet is látni lehetett ebben a színházi évadban, amely a tolerancia körül építette (vagy éppenséggel nem építette) karaktereit, dramaturgiáját, és mindkettő kudarcot vallott. Az egyik a sepsiszentgyörgyi Osonó műhely és a budapesti Krétakör közös előadása,A papnő. A másik a marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós társulatának Bölcs Náthán előadása.
A Tünet Együttes Szabó Réka által rendezett Árnyékfilm című kísérleti táncfilmje a legjobb kísérleti filmnek járó díjat kapta a romániai Timishort Filmfesztiválon.
Kürthy András, tíz év után, újra a Kolozsvári Magyar Operában rendez, méghozzá Donizetti Szerelmi bájital című vígoperáját, amelynek bemutatója május 10-én, 18:30 órától lesz. Az elmúlt években több kontinensen is megfordult művészt a visszatérésről, munkafolyamatról, utazásairól kérdeztem.
A Figura Stúdió Színház mozgás- és táncszínházi előadásai két belföldi és két magyarországi fesztiválon vesznek részt ebben a hónapban.
Akit ért már az a szerencse, hogy részt vehetett Novák Ferenc fantasztikus Rendhagyó Történelemóráján, az másképp olvas újságot, de tv híradót is másképp néz.