Olasz antropológusok szeretnék exhumálni Leonardo da Vinci földi maradványait, hogy koponyája alapján rekonstruálják az arcvonásait, mivel azt feltételezik, hogy a Mona Lisa a festő álcázott önarcképe. Egy szakértő szerint Leonardo csak nevetne ezen.
Elvesztette az egyensúlyát egy nő a New York-i Metropolitan Múzeumban, és nekizuhant egy Picasso-képnek, ami elszakadt.
Alig három hónap alatt több mint 150 ezren vettek jegyet a Szépművészeti Múzeum Botticellitől Tizianóig című kiállítására.
Úgy tűnik, Kassák Lajos tényleg halhatatlan, hosszú idő óta nincs olyan nap, amikor ne lenne valahol egy Kassák-kiállítás, még be sem zár az egyik, máris nyílik a másik. Most éppen a Király utcai G13 Galériában Fajó János kiállításán (is) találkozhatunk Kassákkal képeivel.
Mint köszöntő beszédében Baán László, a múzeum főigazgatója emlékeztetett, az intézmény immár hagyományosan tart külön tárlatvezetéseket a fogyatékkal élők számára.
A Botticellitől Tizianóig "talán a Szépművészeti valaha volt legszebb kiállítása" - vélekedett a főigazgató, hozzátéve: a nagyszabású tárlat a világ több mint 50 múzeumából 80 mester 130 alkotását vonultatja fel, bemutatva "az élet szeretetének, az élet igenlésének korszaka", azaz a reneszánsz festészetének két évszázadát. Baán László megjegyezte, a február 14-ig látogatható kiállítást eddig több mint 130 ezren tekintették meg.
A rendkívüli látogatás szervezőjeként Kiss Péter társadalompolitikai miniszter köszöntötte a mozgáskorlátozottak civil szervezeteinek mintegy 170 képviselőjét, elmondása szerint immár ötödik alkalommal.
A Szépművészeti Múzeum épülete már akadálymentesen megközelíthető - emelte ki a tárcavezető -, "de hogy mindaz, ami a fizikai akadálymentesítés területén az országban történt és történik, valóban a nagyközönség javát szolgálja, ahhoz az is kell, hogy az emberek közötti kapcsolatok is akadálymentesek legyenek".
A rendkívüli tárlatvezetésen többek között a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége, a Mozgássérültek Budapesti Egyesülete és a Magyar Paralimpiai Bizottság képviselői vettek részt.
Zalai tulajdonba került nemrég egy három évtizeden át „rejtőzködő” Szinyei Merse-kép. A több tízmillió forint értékű alkotás neves szakember szerint is eredeti. Gyakorlott műgyűjtők viszont úgy vélik, a festmények piacán rengeteg a hamisítvány, nem árt hát kellő óvatosságot tanúsítani a „semmiből” előkerülő képekkel szemben.
Klimt 1913-as fesménye mellett egy Cézanne, egy Magritte és egy Miró is szerepel a londoni árverésen.
A festmény több mint 180 millió forintot ért, amikor elvitték egy lengyel múzeumból.
Akár 45 év börtönbüntetést is kiszabhatnak arra a kaliforniai műkereskedőre, aki hamis Picasso képet akart eladni 2 millió dollárért (360 millió forint).
Debrecen után Pécsett is látható lesz a Munkácsy-trilóga; az érdeklődők március 29-től nyolc hónapon át tekinthetik meg a képeket a Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimnáziumában. Az 1844-es születésű Munkácsy mélyről küzdötte fel magát, asztalos legényből híres festő lett, aki hatalmas méretű vásznaival az egész világot meghódította. A kor legnagyobb „szociológusa” is volt egyben, az európai és a magyar társadalom falusi és városi közösségeinek kiváló ismerője.
Ki akarta dobni a képeit, de most 5-10 millió forintot fizetnek értük.
Henri Matisse Sárga kankalinok című műve bizonyult a legdrágább festménynek az idei nemzetközi aukciókon. A francia festőművész 1911-ben készült alkotása - a 2008 nyarán elhunyt francia divattervező, Yves Saint-Laurent művészeti hagyatékának részeként - egy 2009. februári párizsi árverésen kelt el 35,9 millió euróért (9,8 milliárd forintért).