Fernando Loón de Aranoa filmjében egy elkeseredett nő történetét meséli el, aki képes megváltoztatni életét.
Fernando Loón de Aranoa filmjében egy elkeseredett nő történetét meséli el, aki képes megváltoztatni életét.
Kevés téma tud olyan heves indulatokat kiváltani ma Magyarországon, mint az otthonszülés.
Attól függetlenül, hogy a rendező-forgatókönyvíró J. J. Abrams le sem tagadhatná a spielbergi örökséget, van a Super 8-ban egy óriási adag kreativitás és önállóság is.
A Mosás, vágás, ámítás szereplői hazudoznak, szerelembe esnek, majd megpróbálnak mindent helyrehozni. Kísértetiesen emlékeztetnek saját magunkra.
Nyáron a forgalmazók valamiért úgy érzik, habkönnyű vígjátékokkal lehet csak becsalogatni az embereket a moziba.
A 2009 egyik sikerfilmjének kikiáltott Másnaposok után, naná hogy a pénztől megrészegült producerek íziben elkezdték gyártani a második részt. (A 35 millió dolláros költségvetésből készült első rész 467 millió dollár bevételt hozott csak a moziforgalmazásból.)
Alekszej Tolsztoj 1936-ban írt Aranykulcsocskája nyomán született meg Burattino meséje, melyet Gyermekszínházi szemle keretében mutattak be vasárnap.
A Bárka Színházban bemutatott darabban a burleszké a főszerep.
Az idei dokumentumfilmek nagy része két témát érint, a cigányok és a hajléktalanok mindig eladhatónak tűnnek. Domokos János Magyar Riszájköl című műve ötvözi a két tematikát: a lomizók életébe enged bepillantást.
Mi mindent tennél meg azért, hogy a menők közé tartozz? Hogy pénzt szerezz? Ki korpa közé keveredik, bizony, megeszik a disznók.
Lesújtó látlelet az emberiségről, és a világról, amelyben élünk, ahol az egyén nem más, mint egy apró idegesítő kavics Állambácsi talpába ragadva.
Javítsanak ki az illetékesek, ha tévedek, de ilyen didaktikus és sarkított szituációkon keresztül bemutatni, hogy a homoszexuálisok is ugyanolyan emberek, mint mi, nem igazán hiteles.