Oszvald Marika Jászai Mari-díjas színésznő, operetténekes már apró lányként is tudta, neki a színpadon van a helye.
Oszvald Marika Jászai Mari-díjas színésznő, operetténekes már apró lányként is tudta, neki a színpadon van a helye.
Kovács József, a közelmúltban elhunyt operaénekes májusban lenne 65 éves. Ennek emlékére a Memory-Interoperett szervezésében Gálaest kerül megrendezésre 2011. május 17-én, 19 óra 30 perctől a Művészetek Palotája Bartók Béla Nemzeti Hangversenytermében.
Ismét bebizonyosodott, hogy reneszánszát éli az operett, amelyet újabban hungarikumként, magyar műfajként is emlegetnek.
Mozart Figaro házassága című művének újabb sorozata előtt, a Magyar Állami Operaház színpadán veszi át szerda délután az idei Székely Mihály-emlékplakettet a Grófnét alakító Kossuth-díjas szoprán, Rost Andrea.
Igazi zenei csemegének igérkezik a több erdélyi városban bemutatásra kerülő Magyar Operettek Gyöngyszemei című gála, csodálatos dallamaival, fergeteges hangulatával.
A Királyi Operaház az egyik leghírhedtebb playmate és pornósztár életét viszi színre.
Debütálás a Bukaresti és Budapesti Operettszínházakban, két kanadai turné, gálák több ezer néző előtt Izraelben, fellépések Olaszországban, Szlovákiában, Ukrajnában, Magyarországon.
Domingo a Los Angeles-i Operaházban bemutatja a Bánk bánt.
Csodákra képes a színpad és az operett - 107 éves Johannes Heesters, a világ legidősebb színpadi művésze
Véget ért az a hat állomásos turné, amelyet a Miskolci Nemzeti Színház zenés tagozata Izraelben, Az operett csillagai címen mutatott be.
Az Országgyűlés az úgynevezett Hungarikum-kerettörvény vitájában tárgyalja a magyar operett műfajának ügyét is. Vagyis hosszú évek óta először végre komoly esély van arra, hogy az operett is Hungarikum legyen.
A hír, az operett kedvelői számára kiemelten fontos, mert láthatóan abból a felismerésből fakad, hogy Magyarországot nem kizárólag a gasztronómiai kultúra jellemzi, hanem szellemi kultúránk néhány nemzetközileg elismert terméke is.
Miért az operett?
1885. december 3.-ig a hazai színházak kizárólag magyarított külföldi operetteket mutattak be, ekkor azonban a Népszínházban színre került Deréky Antal és Konti József Eleven ördög című műve. Óriási sikert aratott, majd egymást követték a bemutatók egészen 1902-ig, amikor Huszka Jenő Bob hercege meghozta a valódi áttörést. Ettől kezdve a magyar zenés színházak az a behozatalról a kivitelre álltak át és az operett-darabok első számú exportőre ma is Magyarország.
Aktualitásról, korszerűségről vitatkozó workshopra invitálta Kerényi Miklós Gábor, az Operettszínház igazgatója az ország minden pontjáról az újságírókat, hogy fény derüljön a műfaj méltatlan elhanyagoltságának okára.