A 120 tagú Magyar Nemzeti Balett ugyanúgy egy vokssal bírt, mint egy két tagú alternatív formáció.

José Arcadia Limón. Az igazán nagy nevek megérdemelnek egy kicsit többet, mint egy pár sor a Ki kicsodában. Sokunknak ez a név nagyon sokat jelent. De most igazán bajban vagyok. Nem tudom, róla írjak-e, vagy a látott műveiről a Müpában. A legegyszerűbb, ha mindkettőről.

Bozsik Yvette most valóban meghökkentően szép előadást kreált. Idősebb s tapasztaltabb táncos generációk és fiatal titánok dolgozhattak olyan emberekkel, akiknek nem teljesen egészséges a teste s lelke. Mi úgy mondjuk - sérültek. Pedig ez egyáltalán nincs így. Vagy csak ez bennünk okoz sérülést? Attól függ, honnan nézzük. Mondjuk most egy színházi nézőtérről.

A szegedi siker után pénteken Budapesten is bemutatják Juronics Tamás és Duda Éva közös produkcióját, A tudattalant. A Szegeden telt házzal játszott, két részes előadás március 28-án a Nemzeti Táncszínház színpadán debütál.

Életének 90. évében, Miamiban elhunyt Israel Cachao López kubai születésű zeneszerző, zenész, akinek a táncoslábú világ a mambót köszönheti. Elsősorban a latin tánczene kiemelkedő egyénisége volt, ám jazz-zenészként is az egyik kiválóbbként emlékeznek rá, s nem volt idegen számára a szimfonikus zene sem.

Súlyos betegség után, 42 éves korában vasárnap elhunyt ifj. Nagy Zoltán balettművész, a Magyar Állami Operaház magántáncosa. A művészt az operaház saját halottjának tekinti, temetéséről később intézkednek.

Világpremierre készül a Győri Balett. Az együttes Antoni Gaudí spanyol építész életét és munkásságát jeleníti meg a kétfelvonásos táncjátékban.

Hányszor tesszük fel a kérdést, tulajdonképpen mi a tánc? Vajon mit is jelent az, hogy táncolni? Lehetséges, hogy a tánc egyszerűen csak egy ritmikus mozgás valamilyen zenére, zörejre, vagy csak egy belső kényszerre? Mivel függ vajon össze a tánc, mit jelent ez számunkra?

A Tánc Világnapjához kapcsolódva nyolcadik alkalommal rendezi meg idén a Táncfórumot a Nemzeti Táncszínház és a Magyar Táncművészek Szövetsége. Az április 17. és 29. között zajló rangos programsorozatnak a Művészetek Palotája és a Nemzeti Táncszínház ad otthont.

L1. Négy alkotóból álló vegyület. Tíz éve fortyog bennük az akarás-kémcsőbe eresztett most-mutasd-meg-tehetség egyveleg, hogy valami újat s mást dolgozzanak fel egy külvárosi gyártelep mélyén. Nehéz körülmények közt, néha méltatlanul mellőzve, de gőzerővel tombol az alkotóerejük.

Hetven éve, 1938. március 17-én született Rudolf Nurejev, a huszadik század táncművészetének egyik legnagyobb alakja. A transzszibériai expresszen jött a világra a Bajkál-tó közelében. Az akaratos és lobbanékony fiúnak már kiskorában az volt a kedvenc szórakozása, hogy székről székre ugrált a zene ritmusára.

Az első perctől fogva éreztem: ebből valami utazás lesz. Belső vándorbot ide! Hogy Orfeuszi, vagy odüsszeuszi még nem tudtam. Olyan volt mintha hajón ültem volna. Oh, Mayflower és Titanic, hová s merre visztek? A levegő megtelt sós-ízű várakozással. Az előttem látszó tér V alakban hajóorrként kínálta magát.