Június 20-23. között immár hetedik alkalommal idézi meg a Veszprémi Petőfi Színház az operett koronázatlan királyának alakját és munkásságát, valamint a magyar virtus különleges műfaját, az operettet.

A felvilágosodás koráig rabnak lenni egyet jelentett a fizikai fájdalommal, a kínzással, a börtönben sínylődéssel. Nem volt ez másképp Veszprémben sem, ahol a várhegyben alakították ki az ötszintes várbörtönt 1853-ban.

A Szent Imre Templomban Lukács evangélista, a Tejfalusy Házban egy marcona osztrák katona alakja bukkant elő a veszprémi várnegyedben zajló műemléki feltárás során.

A most megismert alkotások két délnémet származású, a magyarországi templomfestészetben igen jelentős szerepet játszó alkotó, idősebb és ifjabb Franz Xaver Bucher nevéhez köthetők. A veszprémi várnegyed megújítása 2024-ben is folytatódik, februártól pedig újraindul a népszerű Work in Progress programsorozat is.

Egy ecsettel a kezében az előtte látható képen dolgozó férfi – ez látható azon a falfestményen, amelyet a kutatók a veszprémi várnegyed megújítása közben a Szent Imre Templomban (piarista templomban) fedeztek fel. A műemléki munkálatok előkészítése során megnyitott kutatóablakban az előbukkanó férfialaknak csak a fejét látjuk, ám surlófényt használva jól kirajzolódnak a nedves, puha vakolatrétegbe bekarcolt figura testének körvonalai is. 

Azon a helyen – a kupola alatti falszakaszon –, ahol a festményt megtalálták, a hagyomány szerint a négy evangélistát vagy az ő szimbólumaikat szokták elhelyezni, a férfialak körvonalait adó vonalak alapján pedig jól látszik, hogy az alkotó egy festőt formázott meg.

A történeti hagyomány úgy tartja, hogy Lukács evangélista festőművész volt – ő készítette Szűz Mária első portréit, és a római Santa Maria Maggiore-bazilikában lévő Mária-képet is az ő alkotásaként tisztelik. Mindezek alapján nagyon valószínűnek tűnik, hogy a Szent Imre Templomban feltárt freskó Lukácsot ábrázolja. Hogy alakja mindenki számára értelmezhető legyen, az evangélista figurájának körvonalait digitálisan is átrajzoltuk – mondta Dr. Nagy Veronika múzeumigazgató, a Work in Progress programsorozat kurátora.

A szakember hozzátette: a most feltárt freskó a délnémet származású, de már Magyarországon született festő, ifjabb Franz Xaver Bucher műve. A Szent Imre Templom falfestései 1840-re készültek el, Bucher alkotásain azonban sokkal inkább egy korábbi korszak, a templomfestészetben rendkívül meghatározó barokk stílusjegyei érvényesülnek –a falfestmény színei és egyes részletei ugyanakkormár a letisztultabbklasszicizmusvilágát idézik.

Később, egészen pontosan 1901-ben egy új festékréteg került Bucher alkotása fölé – ez Szirmai Antal nevéhez kötődik. Ő és munkatársai a régi festés felületét felérdesítették, és eltakarták az alsó festésréteget. Ma ezt az épen megmaradt, fiatalabb kifestést láthatjuk a piarista templom falain, ahol jelenleg is dolgoznak a restaurátorok a Szirmai-féle festés helyreállításán. A Lukács evangélistát eltakaró, felső réteget leválasztották, ez a részlet a múzeumba kerül majd. Az evangélistát ábrázoló rész a későbbiekben tanúskodni fog arról, hogy a 19. században milyen volt a templom belső tere. Ezt a megoldást hívják a restaurátorok tanúfelületnek.

Marcona katona őrzi a Tejfalusy Házat

A Tejfalusy Házban ugyancsak különleges, a világi festészet reprezentatív hagyományait idéző alkotásra bukkantak a szakértők: a műemléki, restaurátori munkák során a sejtelmes, sötét lépcsőházban egy, a kanonok éjszakai nyugalmát őrző, katona alakja tűnt elő.

A Tejfalusy Ház a veszprémi várnegyed egyik legkisebb és legkülönlegesebb épülete, amely korábban néhány más várbeli épülettel együtt a veszprémi káptalanhoz tartozó, egyházi tisztséget betöltő kanonok szállásául szolgált. A hajdani kanonokház földszintjén egy füstös, szabadkéményes konyha, egy pincelejáró, illetve a borok és termények tárolására szolgáló kamrák kaptak helyet, ugyanakkor a földszinten szállásolták el a személyzetet is. A kanonok az emeleten lakott, az ő lakhelyére pedig illetékteleneknek már tilos volt bemenniük – az elöljáró éjszakai nyugalmát a lépcsőfordulóban álló, szinte a megszólalásig élethű katona vigyázhatta.

„A lépcsőház földszinti részén még sokkal szerényebb, egyszerű faragott kőből rakott falak láthatók. Nagy valószínűséggel itt igyekezett felfelé a sötétben a vendég az imbolygó gyertyafényben. A fordulóhoz érve aztán megdöbbenhetett a látogató, hiszen a semmiből egy marcona katona állta az útját. Az élethűen ábrázolt alak hófehér zubbonyán ragyognak az aranygombok, jobb kezében ijesztő, szuronyos puskát tart. Aki kétes szándékkal érkezett, az innen bizonyára visszafordult” – magyarázta Nagy Veronika, kiegészítve azzal, hogy az egyenruha díszítése alapján a kutatók úgy látják, a festmény egy osztrák császári katonát ábrázol.

A marcona figura alakját a délnémet származású, később a Dunántúlon letelepedő, és a hazai templomfestészetben igen jelentős szerepet játszó idősebb Franz Xaver Bucher festette, akinek alkotásai Veszprémben a Szent István Templomban, valamint a Biró-Giczey Házban is megtalálhatók.

Folytatódik a veszprémi várnegyed megújítása és a Work in Progress programsorozat

Tavaly a veszprémi várnegyed beruházás 18 épületéből 13-ban zajlottak restaurátori, illetve a belső tereket érintő munkálatok. A szakemberek jelentős előrehaladást értek el a Piarista Rendházban, a Ferences Rendházban, a Szent István Templomban (ferences templomban)és a Kisszemináriumban, míg a Szent Mihály Főszékesegyházban az altemplomban zajlottak restaurátori kutatások.

A 2023-ban átadott Szent Mihály Főszékesegyház, valamint a Biró-Giczey Ház után idén várhatóan két újabb épület, a Szent József Ház (korábban Alkalmazottak háza), valamint a Nagypréposti Ház megújításának munkálatai is befejeződnek.

A Veszprémi Főegyházmegye beruházása 2024-ben is folytatódik, és a tavalyi nagy sikerre való tekintettel idén is lehetőség lesz a Work in Progress programsorozat eseményein részt venni: a tervek szerint februártól minden hétvégén 10 és 18 óra között, míg márciustól keddtől péntekig 17 és 19 óra között is várják a látogatókat a veszprémi várnegyedben.

Április 13-án startol a Veszprém-Balaton régió első nagy nemzetközi blues fesztiválja, ahol újra összeáll egy legendás magyar csapat is.

A kút falába épít bunkert az öreg házaspár – Lezsák Sándor 1985-ös darabja, a Nyolcvan vödör levegő a Veszprémi Petőfi Színházban debütált.

Horváth Balázs zeneszerzővel és Horváth Csaba rendező-koreográfussal beszélgettünk a Helyiség Kalapácsáról, amely január 22-én debütál a veszprémi Hangvillában.

A Veszprémi Petőfi Színház november 14-én mutatja be a Pesti vigadóban Topolcsányi Laura: Árva szörny c. drámáját. Keller Jánossal, az előadás egyik főszereplőjével beszélgettünk.

Gyorsan pergő kémdráma, thrillerszerű bosszúfilm, találkozások és leánykérés – ilyen volt a II. Magyar Mozgókép Fesztivál.

Az Európa Kulturális Fővárosa projekt egyik legizgalmasabb kezdeményezése a Veszprémben megvalósuló CODE. Can Togay János művészeti és kreatív tanácsadóval beszélgettünk.

Kortárs irodalmi fesztivált szervez az Európa Kulturális Fővárosa-program. A február 25-e és 27-e között közel 60 művészeti produkciót, előadást és koncertet vonultatnak fel Veszprém belvárosában. 

És még sok minden más is! Rengeteg sportágban próbálhatják ki magukat az általános- és középiskolás gyerekek a Sport43-nak köszönhetően. Dr. Paksi Piroska programigazgatóval beszélgettünk.

Fekete-fehér klasszikus, űrlényes bolondozás, misztikus utazás és egy fontos dokumentumfilm – a Magyar Mozgókép Fesztivál legizgalmasabb alkotásait láttuk.