Macourek nevét a legtöbb szülő ismerheti a régi meseantológiákból (Első, Második meséskönyvem). A gyerekek zsebében utazó kréta, aki léghajóvá változik, Jakub és a kétszáz nagypapa markáns, humoros és megható történetek - igazi cseh mesék, összecsengenek Az én kis falum és a Svejk világával is. Az illusztrátor, Adolf Born a legnagyobbak közül való: groteszk, esetlen, kicsit szögletes és mégis rettenetesen megnyerő figurái, tompa színei és a képekbe épített számok, betűk, az emberekkel egyenrangú tárgyak sajátos perspektívából mutatják be világunkat. Tökéletesen összeillik Macourek meséivel. Mach és Sebesztova iskolai kalandjai ideális olvasmányok első olvasóknak és már iskolába készülő nagyóvodásoknak is.

Marék Veronika két hőse, Boribon és Annipanni majd fél évszázada lakik rengeteg kisgyerek szobájában, segítenek nekik elaludni, betegeskedni, kirándulni, focizni és sok-sok aprónak tűnő, de annál súlyosabb konfliktust feldolgozni, és a mese, a képek erejével átélni.

Ez volt a legelső mese:

Finy Petra dagonyalényei Zánkán élnek. A történet helyszíne a nagy homokos gyerekstrand, ahol a gyerekek nap mint nap játszanak, és nap mint nap játékokat veszítenek el. Ez a homokos part látszólag teljesen átlagos, valójában azonban különleges lények lakják. Amint elmegy az utolsó család az egész napos pancsolásban jól elfáradt csemetéivel, a gázló homokja megelevenedik, és előbújnak a csodálatos dagonyalények. A dagonyalények kedves, melegszívű sárteremtmények, akiknek állandóan melegre van szüksége: a kis vaskályhályukból nyerik a meleget, és Dagonyanyanya, ez a hangos és melegszívű asszonyság, afféle dagonya-családfő, rengeteg sapkát, sálat köt nekik. De a szeretet is átmelegíti őket, amit a gyerekektől kapnak. A gyerekek pedig azért kedvelik a dagonyalényeket, mert a zánkai parton felejtett, vagy a strand játszóterén hagyott, netán a fürdőhely parkolójában elejtett játékokat mindig visszaviszik nekik.

Mesesorozatunkban Both Gabi meséjét olvashatjátok Kőszeghy Csilla rajzaival Filkóról, a rettentően hosszú fülű kutyáról, aki sokszor bajba keveredik, és Palkóról, talpraesett gazdájáról.

A török író 1966-ban született Kahramanmaras Andirin nevű településen. Jogi diplomát 1989-ben szerzett Isztambulban. Több török gyermekirodalmi díj kitüntetettje. A Csengő-bongó meseutca meséiben a hétköznapi, megszokott világ szövetét valamilyen abszurd fordulat szakítja szét, hogy rávilágítson olyan fontos dolgokra, amelyeket el szoktunk felejteni.

May Szilvia meséjét olvashatjátok Pudlimászról, a háromlábú kutyáról és gazdájáról, a mindent megszerelő Imbusz mesterről. Imbusz mester autószerelő, de ha kell, rövidlátó vagány tanítónőnek szerel szemüveges autót, autóversenyző kutyáknak mindenféle trükkös járgányt, vagy éppen egy olyan kocsit, amit a bandázó rosszkutyák az életben nem érnek utol.

Az eheti mesében ízelítőt adunk a Pagony egyik készülő, őszi könyvéből. Habakuk királyfi Zöldség Anna, Szuromberek és Szegény Dzsoni és Tündér Lala rokona: egyrészt nagyon is mai kisfiú, egy kisfiú érzelmeivel, talpraesettségével és éles, kíváncsi tekintetével, másrészt koronája van, hőstetteket hajt végre, és mágikus tárgyakat kölcsönöz időnként a varázstárgyszertárból. A kötet illusztrációit Takács Mari készíti, akinek már volt dolga Milne Holnemvoltjában modernizált királyi családdal. Most bekukkanthattok a figurák tervébe is, akik egyelőre még fekete-fehérek.

Az Heti Mesében a nyitó történetet olvashatjátok.

Szakács Eszter, a Villámhajigáló Diabáz írója egy olyan királylányról írt, aki semmit nem szeret, csak zsámbeskedni. Nem csoda, ha hamarosan egyedül marad a palotájában. Még szerencse, hogy jön egy vidám királyfi... A szerző következő kötete, a Habakuk királyfi ősszel jelenik meg a Pagonynál, és pár vicces királylánnyal és egy bátor királyfival abban is találkozhattok majd. A zsémbes királylány azonban csak most nyáron jár erre. Jó mesélést!

Rozi nyáron Balatonon nyaral, mint sok másik kislány, és persze sokkal vakmerőbb dolgokat szeretne a barátnőjével csinálni, mint amit a szülei megengednek. Ha szeretnétek tudni, hogy mit, olvassatok tovább!

Finy Petra Aranyvackor különdíjas meséje a kicsi Kovács Áronról szól, aki szemüveget kap, de nem akármilyet: a szemüvegen keresztül felélednek Budapest megszokott tájai.

Nyári sorozatunk Tandori Dezső Főmedvéjével és egy szörnyű molytámadással folytatódik. A képen, mely a szerző illusztrációja, a Főmedve látható.

Hogyan másképp nyithatnánk meg a nyári mesesarkot, ha nem Máté Angi gyönyörű meséjével, a Volt egyszer egy nyárral? Júliusban és augusztusban, míg a fagylaltok gombóckodnak, minden héten olvashatsz egy egészen új mesét az ismert mesehőseinkről a Pagonyos szerzőkről: lesz Tandori és a Főmedve, May Szilvia és Pudlimász, Gévai Csilla és Alenka, felbukkannak a titokzatos dagonyalények a balatoni strandon, és egy zsémbes királylány is megszelídül.