Megnyílt Olaszországban az első olyan holokauszt-emlékmúzeum, amely a haláltáboroktól megmenekült és Palesztinába tartó 150 ezer zsidó áthaladásának állít emléket.

Az egykori buchenwaldi haláltábort, az ott fogva tartott emberek körülményeit, hétköznapjait mutatja be fotók, hang- és videoanyagok segítségével a debreceni Medgyessy Ferenc Emlékmúzeum pénteken nyílt tárlata.

A 61. locarnói Nemzetközi Filmfesztiválon, augusztus közepén mutatták be a német rendező, Dorte Frankes jórészt Magyarországon készített dokumentumfilmjét, amely egy kölni művész, Gunter Demnig a holokausztnak emléket állító, különleges tevékenységéről szól. A képzőművész 36 emlékező követ helyezett el Budapesten.

Augusztus 6-án dobták le a világtörténelem első atombombáját Hirosimára. Ez a nap ennek mementójaként a nukleáris fegyverek betiltásáért folyó harc világnapja, ám dacára az atomfegyverkezés korlátozását célzó egyezmények egész sorának, ettől az állapottól még igen messze, jóformán elérhetetlen távolságban vagyunk.

Augusztus 2. a cigány holokauszt nemzetközi emléknapja: a közvélemény a mai napig igen keveset tud a második világháborúban a náci terror következtében elhunyt romák szenvedéseiről, és ugyanígy az áldozatok számában sincs egyetértés.

Tibetben újságíróknak rendezett kirakatlátogatásokkal bizonygatják a kínaiak, hogy a felkelés elfojtásakor nem tiporták lábbal az emberi jogokat és életeket. Burmában 133 ezer emberrel végzett egy ciklon, Kínában hetvenezren haltak meg egy földrengésben. Időszerű volt az együttérzés homokmandalájának elkészítése, akár itt, Budapesten is.

A Humboldt Egyetem és a berlini Collegium Hungaricum Gragger Intézete közös szervezésében három napos konferencia kezdődik május 22-én „Az anamnézis módozatai“ címmel. A tanácskozáson a Holocaustra való emlékezés tendenciáit és stratégiát vizsgálja.

2008. szeptember 5-én a Régi Zeneakadémián hangverseny tiszteleg azon magyar zeneszerzők emléke előtt, akik a vészkorszak áldozatává váltak.

Závada Pál negyedik regénye, az Idegen testünk XX. századi történelmi regény, hőseinek sorsát az 1920-as, 1930-as évektől a második világháború utáni időkig követhetjük végig.

A korábbi évekhez hasonlóan a középiskolás diákok körében most is Mátyás király a legnépszerűbb történelmi személyiség, míg a tanároknál Széchenyi István vezeti a ranglistát.

A Főpolgármesteri Kabinet egyetértett szerdán azzal a javaslattal, hogy a fővárosi önkormányzat 10 millió forinttal támogassa a II. világháborúban elesett zsidó munkaszolgálatosok emlékművének létrehozását.

A politikai rendőrség irányítói, a politikai megrendelők, a III/III-as csoportfőnökség munkatársai ugyanúgy köztünk élnek, mint a Men In Black – Sötét zsaruk című ügynökvígjáték ufói. Ugyanúgy alakváltók, és kitűnően álcázzák magukat.