A napokban jelent meg Tabajdi Gábor és Ungváry Krisztián közös könyve, az Elhallgatott múlt – A pártállam és a belügy című munka, mely a politikai rendőrség működését tárja fel az 1956 és 1990 közötti időszakban. A szerzők imponáló tárgyilagossággal mutatják be a törvénytelenségek közvetlen politikai megrendelőit, és azt a mechanizmust, mely az alapvető emberi jogokat negligáló, hazug és cinikus rendszert működtette. Ungváry Krisztián történésszel beszélgettünk.

Ocskay László története a háborús embermentések tükrében címmel könyvet írt Szita Szabolcs, a Holokauszt Emlékközpont vezető történésze a nemesi családból származó katonatisztről, aki 2.500 ember életét mentette meg a második világháború alatt. A Vox Nova Kft. gondozásában megjelenő kötetet hétfőn mutatták be a budapesti Írók Boltjában.

Fát ültettek a dél-németországi Augsburgban Oskar Schindler emlékére hétfőn, születésének 100. évfordulója alkalmából. A német gyáros egy krakkói zománcozó üzem vezetőjeként a második világháború alatt 1200 zsidót mentett meg a haláltól.

Judith Magyar Isaacson kaposvári születésű holokauszt-túlélő mutatta be Köszönet az életért című visszaemlékezését a Könyvfesztiválon. 

Április 24. van, az örmény genocídium napja, amikor is mintegy másfél millió ember kegyetlen lemészárlására emlékszik a világ – legalábbis az a része, amelyik egyáltalán tud arról, hogy 1915 és 1917 között a Törökországban élő örmény népesség mintegy háromnegyedét kiirtották.

Menni csak menni, vándorolni, s ki tudja hol állsz meg, hol az út vége….Talán ahol a vagon-sínek összeérnek? Csak menj országról országra, hazáról hazára, húzz cipőt ki tudja meddig húzhatod, mikor lesz a nyűtt cipőből…..Tedd le a cumót, aztán vedd fel újra, húzz cipőt ki tudja meddig húzhatod… Ez a sorsod? Nem, Soa, soha többé!!!

Számos ingyenesen látogatható program, többek között kiállítások, filmvetítések és könyvbemutatók várják a közönséget az Örmény Kultúra Hetén; az eseménysorozat az örmény genocídium napja, április 24. köré szerveződik. A világ örménysége a hagyományok szerint ezen a napon emlékezik a törökök által 1915 és 1917 között meggyilkolt 1,5 millió áldozatra.

Nézhetném úgyis, amit látnom kellene. Rendezett barakkok, tudják, úgy elVÁGólag, germános rendben. Szemlélhetném úgy is, mint egy színi előadást. Kellékek halmazát. Szögesdrót, meg vasútsín, meg épületek kartonpapírból, kicsinyke, 20 centis drót-figurák. Makettek. Bábuk. Élethűek, mint a fájdalom.