Závada Pál Kossuth-díjas író szerzői estjét tartja kedden Pozsonyban a Városi Könyvtár Vörös Rák nevű szabadtéri olvasóhelyén. Az író Jadviga párnája című regényének nagy sikere van Szlovákiában, ezért a Városi Könyvtár arra kérte a Pozsonyi Magyar Kulturális Intézetet, hogy közösen hívják meg a szabadtéri estre.
Parti Nagy Lajos úgy operál a magyar nyelvvel, hogy nem szedi ki a varratokat, sőt, benne hagyja az ollót a betegben, a páciens láss csodát, mégis gyógyultan távozik. Parti 1990 és 1993 között írott tárcanovellái – összesen 66 négyflekkes szöveg – a régi Magyar Naplóban jelentek meg mindenki nagy megelégedésére.
A József Attila - és Palládium-díjas Borbély Szilárdnak könyvhétre jelenik meg az Árnyképrajzoló című könyve a Kalligram gondozásában. Borbély az irodalomtudományok kandidátusa, de könyveinek nincs úgymond papírszaga. Sőt, írásainak inkább vér -, tömjén - és Istenszaga van.
A Magvető gondozásában megjelent Trans című provokatív prózakötete után új könyvvel jelentkezik Kiss Noémi. A Panelek. Utazások Kelet-Európában című munkájáról, az úszásról, a szexről és a feminizmusról is beszélgettünk.
Závada Pál negyedik regénye, az Idegen testünk XX. századi történelmi regény, hőseinek sorsát az 1920-as, 1930-as évektől a második világháború utáni időkig követhetjük végig.
Kalász Márton költő és Ambrus Lajos író kapja a Szépirodalmi Figyelő Alapítvány idei díjait. Kalász Márton életműve elismeréseként, Ambrus Lajos pedig írói tevékenységéért érdemelte ki a díjat, amelyet 2004-ben alapítottak.
Istók Kálmán tanár úr még a gimnáziumi időkben folyton Nagy László iszkázi házáról, a nagy költő maga készítette bekecséről beszélt, és a herderi jóslatról, mely szerint a magyarok el fogunk tűnni a szláv tengerben. Ez a szikár ember sajnos nem élte meg a rendszerváltást, mert Ágika, akinek csak négyest adott érettségin, másnap átmászott a kerítésén, és a derítőjébe dobott néhány kiló élesztőt, hogy aztán napokig buzogjon, áradjon a szenny az udvarra. A tanár úr pár héttel később meghalt.
Pavlov kutyája a XX. századi kultúrtörténet egyik legerősebb szimbóluma Miki egér füle, a Coca-Cola logója és Hitler bajsza mellett. Ki gondolta volna, hogy a csengők hangjaira nyálát csorgató kutya emblematikus képe közelebb áll a KGB logójához, mint a medicina ősi szimbólumához…
Nekünk a farkas egyet jelent Baradlay Ödön farkasaival, akik Oroszországban, a Dnyeper közelében mutatnak példát szervezetettségből, intelligenciából, türelemből és élni akarásból, mindabból, ami hiányzik belőlünk. Magyarországon a nettó emberi butaság végzett velük, míg a mongol-kínai határon az emberiség történetének egyik leggyalázatosabb járványa, a puszták ökoszisztémáját is megbontó kommunizmus irtotta ki őket.
Nemrég mutatták be a legújabb Márai Sándor megfilmesítést: a Gyertyák csonkig égnek után ezúttal az Eszter hagyatéka került porondra. A kritikusok véleménye megoszlik a filmről, ám abban többnyire egyetértenek, hogy ez az alkotás áll eddig a legközelebb Márai világához. A szegedi díszbemutató alkalmával a film egyik szereplőjével, Udvaros Dorottyával beszélgettünk a nőkről, Márairól és a családi kötelékekről.
Az 1908-ban alapított irodalmi folyóirat, a Nyugat százéves évfordulójára emlékezik a Magyar Televízió, a Petőfi Irodalmi Múzeum és a Vígszínház a teátrumban tartott Móricz Zsigmond-emlékesttel hétfőn. A boldog ember című kétrészes műsor rendezője Hegedűs D. Géza lesz.
Mai szlengbe írta át Martin Baum brit író Shakespeare 15 művét. A bizarr, akár szentségtörésnek is felfogható ötletnek többek között a Macbeth, a Rómeó és Júlia és a Sok hűhó semmiért esett áldozatul.