Az ArtMan előadásai olyan kommunikációs csatornákat tudnak megnyitni, amelyet akár a mozgásukban, akár a beszédükben akadályozottak is fel tudnak használni ahhoz, hogy beszámoljanak a világról.

Banán: kívül sárga, belül fehér – ilyennek érzi magát Yang úr. Március 3-án a Trafóban személyes történetét meséli el, amely leköveti azt a 100 évet, ami alatt egy család szétszóródik, majd újra összegyűlik Kínából és Ausztráliából.

A hajdani költőnőt még mindig kísértik egykori szerelmei.

AA az elnyomatás, a szellemi rabság elől menekülve emigrált hazájából, hogy hivatását, a gondolkodás művészetét szabad filozófusként gyakorolhassa. XX-et a pénzkeresés reménye hajtotta a vendégmunkások közé.

„Ő még tudja, mitől lesz hirtelen csend a kocsmában” – írta róla Bodor Ádám, s valóban: a tragikus sorsú Tar Sándor a magyar mélyvilág leghitelesebb ismerője.

Parti Nagy Lajos fogalmazta újra a kóbor lovag történetét, akit hű fegyverhordozója kísér a szélmalmok ellen vívott ütközetben. Vajon melyikük játssza Sanchót? És ki lesz Don Quijote? Nem nehéz kitalálni.

Ugyan Stohl Andrásból nem lesz mártír, de ő is az események áldozatává válik.

Ismét eladósodott az olasz üzletember, ezúttal Székesfehérváron. De már biztos, hogy megint megússza a fájdalmas beavatkozást.

Hamarosan újra felzúg a sokezer köbcenti, kiengednek a légfékek, és Budapestről Fehérvárra repíti a színházrajongókat a hatkerekes VIP csodabusz, a Vörösmarty járat.

Bár a menekült fiú és a siket lány csak egy videójáték chatszobájában ismerkedtek meg, nem kerülhették el az igazi találkozást sem. De mire képes a wifi-ember? Vidovszky György interjú.

Mit mond el egy szöveg, és mit a fordítója? Mit hallgat el az egyik, mit a másik? Nádasdy Ádámmal a február 13-án Fehérváron debütáló Velencei kalmárról, és a fordítás nehézségeiről beszélgettünk.

A kétségbeesés sokszor a legvalószínűtlenebb tettekhez vezet.