Nemere István, könyvek gyártására szerződött vállalkozó túl van az ötszázadik kötetén. A könyvtárnyi mű írója az ember és a kutya kapcsolatáról írott munkájának minapi kiadásával ért el e rendkívüli csúcshoz.

Először olvasható Simenon utolsó, 1972-ben írt Maigret-regénye magyarul. Ez már csak azért is örvendetes, mert ez a konyakban és pipafüstben érlelt kisregény a mester egyik legjobb krimije.

Ma már nem olyan divatos a bűvészet, mint a hetvenes években, amikor majdnem minden gyerek Rodolfo bűvészdobozt kapott karácsonyra, a tévében bűvészsuli oktatta a kis mágusokat, bűvésztrükkös könyvet is kölcsönözhettünk a könyvtárból, és két ultiparti között keresztapu egy-egy mutatvánnyal kápráztatta el a kicsiket a zserbós tálca felett.

Olvasni kemény munka. A befogadáshoz dolgozni kell, felkavarja az embert. Nem mindenki szeret a saját lelkén munkálkodni, képes megviselni a lelket. De az élvezet pont ebben van, hogy egyedül értelmezni vagyok képes egy betűkben kódolt üzenetet - véli Tamás Ferenc, a Szilágyi Erzsébet Gimnázium magyartanára.

Napokban jelent meg Peter Weiler A Márai-véletlen című kultúr-krimije, mely olyan fordulatokat ígér, mint A Da Vinci-kód. A regény némi rokonságot mutat Agatha Christie könyveivel, de fontos szerep jut a történetben Márai Sándornak is. Peter Weiler a Líra Zrt. igazgatója, „szerelemgyereke” a Habostorta portál. Számos dologról beszélgethettünk volna…, terjesztési stratégiáról, csajozásról, de mi mégis inkább irodalommal kapcsolatos kérdéseket tettünk fel neki.

Jules Verne Nemo kapitányán, Herman Melville Ahab kapitányán, Ernest Hemingway öreg halászán kívül a világirodalom "tengeri emberei" közül talán Robert Louis Stevenson A kincses sziget című regényének főhőse, Long John Silver mozgatta meg leginkább az olvasók és a mozinézők fantáziáját.

Badár Sándor és Horváth János voltak már - JAPPÁN-ban- olvashattuk, leírták, végigutazták ÁMERIKA-t - olvashattuk, leírták, és most elmesélik, hogy e két időben és térben egymástól távollevő világ között mivel és hol is töltötték szokásos unalmas hétköznapjaikat.

Vannak filmek, melyek nem pusztán csak színes, szélesvásznú kiterjesztései az adott irodalmi műnek, hanem gazdagítják, árnyalják az eredeti regény világát. A Nem vénnek való vidék című Cormac McCarthy-könyvből készült Coen testvérek adaptáció négy Oscar-díjat kapott – köztük a legjobb rendezésnek járó elismerést is. Míg megjelenik DVD-n, elolvashatjuk a regényt is. Nem fogunk csalódni.

Kicsit bizarr dolog Neil Gaiman Neverwhere-jéről írni 2008-ban, lévén szó egy 1996-ban megjelent könyvről, de úgy látszik, a hazai kultúripar nem hazudtolta meg önmagát: a Csillagpor mozisikere kellett ahhoz, hogy a Soseholt immár magyarul is kézbe vehesse a kedves olvasó, rajongó, véletlenül-kézbe-kapó.

Elegáns pengeváltásra adott okot a híres Bond-autók gyártói között az Ian Fleming századik születésnapja alkalmából megjelent új James Bond-regényben feltűnő jármű: most akkor a Bentleyért vagy az Aston Martinért rajongott jobban a 007-es brit titkos ügynök?

Robin Cook amerikai bestseller-szerző úgy véli: eddig megjelent több mint kéttucatnyi orvosi krimijével szerepet játszott az orvostudomány reális képének kialakításában. A népszerű író, aki európai körútja során látogatott a magyar fővárosba, erről budapesti sajtótájékoztatóján beszélt.

Pavlov kutyája a XX. századi kultúrtörténet egyik legerősebb szimbóluma Miki egér füle, a Coca-Cola logója és Hitler bajsza mellett. Ki gondolta volna, hogy a csengők hangjaira nyálát csorgató kutya emblematikus képe közelebb áll a KGB logójához, mint a medicina ősi szimbólumához…