A Magyar Zeneművészek és Táncművészek Szakszervezete (MZTSZ) elnyerte a Nemzetközi Zenei Tanács (IMC) Díj a zenei jogokért elnevezésű kitüntetését.

Bár rajongója vagyok az idei Sziget reklámfilmnek, a videót engedély hiányában mégsem használhattam fel a naplóm színesebbé tételére.

Hatalmas sajtóvisszhangot kapott, amikor az X-Men széria legújabb részének egy még befejezetlen kalózkópiája egy hónappal a hivatalos filmbemutató előtt kiszivárgott az internetre. A filmet egy hónap alatt mintegy négymillió alkalommal töltötték le, így jó esélye van rá, hogy 2009 egyik legtöbbet letöltött filmje legyen.

A szegények számára rabló Robin Hoodhoz hasonlította Isabelle Huppert francia színésznő a Latin-Amerikában vagy Kínában filmekről kalózmásolatokat készítőket a limai filmfesztiválon a hét végén.

Hatásosnak bizonyul az illegális letöltések elleni szigorú svéd szabályozás, amelynek áprilisi bevezetése óta a skandináv országban közel 30 százalékkal esett vissza az internetes adatforgalom.

Legutóbbi írásunkban a szellemi termékeket létrehozó alkotók azon jogos igényéről esett szó, hogy munkájukért ők is fizetséget szeretnének kapni, bármennyire is divatos manapság a fogyasztók részéről – sokszor sajnos a média hathatós támogatásával – a zene ingyenességét elvárni.

A legtöbb mű azért születik, hogy megismerjük. A művel sok helyen találkozhatunk, így a könyvtárak könyvespolcain, az interneten, valamint a múzeumi kiállításokon. Mindehhez természetesen a szerző, a jogutód vagy a felhasználási jogok jogosultjának engedélye szükséges. De mi a helyzet akkor, ha nem található a szerző vagy a jogosult?

A Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT) 2009 májusában közvélemény-kutatást készíttetett, hogy felmérje, hogyan vélekedik a magyar lakosság a hamisításról. Ennek eredményei szerint a magyar fogyasztók hajlanak arra, hogy hamis terméket vásároljanak, igaz, a többség úgy véli, hosszú távon jobban megéri eredeti terméket választani.

Korlátlan tartalom korlátlan ideig? Korlátozott tartalom korlátozott ideig? Track by track download? Előfizetés? Ingyenes, és tartsák el a hirdetők? Ilyen és hasonló kérdéseket tesznek föl az iparág képviselői, az érintett alkotók, de a témával elmélyültebben foglalkozó „civilek” is, mérlegelve a különböző megoldásokban rejlő lehetőségeket és buktatókat egyaránt.

Minden kornak megvan a saját technikája, minden technikának saját szerzője – minden szerzőnek jogi védelme. Így fejlődött az emberiség… Valóban? Ilyen egyszerű? Majdnem. Kellett azért más fejlődés is - a kulturális javak termelésének és fogyasztásának (ez utóbbit el szokták felejteni) tömegessé válása.

Az internet kihívást jelent a szerzői jogi védelem alatt álló iparágaknak is, új értelmet nyer a fotó- zene- előadó- és filmművészet. Nem is a tartalom maga, hanem a felhasználás és forgalmazás mikéntje.