Bár fiatalos erejéből semmit se vesztett, január 19-én betölti a nyolcvanat Popeye, a tengerész. A Thimble Theatre című képregény egyik mellékszereplőjeként jelent meg a színen, de hamarosan már a tetovált spenótevő tengerész vitte a prímet, s népszerűsége azóta is töretlen.
Nyolcvan évvel ezelőtt, 1929. január 10-én jelent meg először a közönség előtt a kíváncsi utazó riporter, Tintin, aki azóta talán a világ legismertebb képregényfigurája lett. Az elöl jellegzetesen felálló hajú figura kitalálója az egyik legismertebb belga rajzoló, Hergé, eredeti nevén Georges Rémi.
Ki ne ismerné Flintert, a Butapest- sorozatot, vagy a kegyetlen Darabolós pingvint? 2008-ban furcsa, ám ismerős arcok bukkantak fel a Blind Myself legújabb klipjében: különös energiavámpírok ölik sorra a zenészeket, és mi ezen ráadásul még röhögünk is. Gróf Balázs képregény- és videoklipalkotóval beszélgettünk.
Aki még mindig úgy gondolja, hogy a képregény komolytalan dolog, annak egyetlen házifeladata van: vegye a kezébe Grant Morrison és Dave McKean végre magyarul is megjelent 1989-es Batman-történetét, az Arkham Elmegyógyintézetet, és döbbenjen rá tévedésére.
A Holdudvar Galéria július közepén Carola Schmidt kiállításával és a képregénynapokkal várják az érdeklődőket. Július 16-án nyílik a Berlinben élő, de már több országban (USA, Japán, Hollandia) népszerű fiatal osztrák képzőművész, Carola Schmidt Kérünk téged, csábíts el minket című kiállítása.
Ötven éve, 1958. október 23-án jelent meg Peyo (Pierre Culliford) Hupikék törpikék (Les Schtroumpfs) című képregénye a francia-belga Spirou magazinban. Napra pontosan két évvel a magyar forradalom kitörésée után. Persze, adja magát, hogy ha Aprajafalvára terelnénk a magyar történelem szereplőit, akkor Rákosi Mátyás lenne Hókuszpók, a gesztenyét, diót gyűjtő gondos törpök (magyar nép) ellensége. Hókuszpók egy fura varázsszerrel (kommunizmus) próbálja elkábítani szegény törpöket, akik mély, negyven éves álomba szenderülnek.
Fazekas Attila több mint három évtizede számít a magyarországi képregénykészítők nagyjai közé, munkáival nagy valószínűséggel mindenki találkozott már, akár tudatában van ennek, akár nem. Az idén 60 éves szerzővel a még ma is sokszor fenntartásokkal kezelt műfaj múltjáról, jelenéről és jövőjéről beszélgettünk.
Első ízben adnak ki magyar képregényt külföldön, a Magyarországon nemrég bemutatott "Spirál" június 18-án jelenik meg Franciaországban, Kanadában, Belgiumban és Svájcban.
„Elvtársak!” – már ezzel az egyszerű megszólítással is általános derültséget keltett a Retró Szótár bemutatóján a Tinta Könyvkiadó igazgatója. Kiss Gábor egy, a szocializmust idéző köszöntővel igyekezett megalapozni a hangulatot, röpgyűlésként aposztrofálva a sajtótájékoztatót.
Bár csak a Kockás 1981-es első számáért mentünk a Gödörben megtartott képregényfesztiválra, szuvenírt kaptunk ajándékba a Mangattack standjánál: az ország első és egyetlen manga pornóját. Hiroki Otsuka Pirontan című magyar nyelven megjelent eromanga könyvében nem találkozhatunk Rahannal és Piffel, helyettük annál több kikerekedett szemű, miniszoknyás tinilánnyal.
A képregényt az idősebb generáció hajlamos a mai napig komolytalan dolognak minősíteni, ám mára felnőtt és szülői korba lépett az a nemzedék is, amelyik annak idején Rahan, Dr. Justice, majd később a Pókember vagy Batman kalandjain szocializálódott. A hétvégén a Gödörben megrendezett 4. Magyar Képregényfesztiválon járva egyértelműnek tűnt: a műfaj itthon is él és virul, sőt, egyre erősít is hazai fronton.
Sokak szerint Budapest színét nem a sárga, a piros és a kék trikolórja határozza meg, hanem a szürke. Ha megpiszkálnánk a bérházak felületét, kiderülne, hogy az egymásra rakódott mocsok mögött hajdan egy tarka világ volt. Futaki Attila és Nikolényi Gergely képregényében előtűnő lelki táj hátterében minden kétséget kizárólag Budapest jelenik meg, de a szerzők ennek nem tulajdonítanak jelentőséget.