Pénteken zárul a Pannon Filharmonikusok tavaszi budapesti koncertsorozata; a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyteremben az együttest vezényli és Beethoven G-dúr zongoraversenyét előadja Alexander Lonquich.

Az ópium a legképtelenebb képek megpillantását teszi lehetővé, ám az átélt képtelenség nem adható vissza vizuálisan. Kivéve, ha hangokba mártjuk az ecsetet s hangzó színeinkkel festjük ki a zenei teret, ahová belépve a képzelet ópium nélkül is meglódul.

Hogy a pénz boldogít-e vagy sem, nem tudni, de az biztos, hogy nagyon könnyen tesz boldogtalanná. Épp ennyire biztos azonban az is, hogy a játék meg épp ennyire könnyen tesz boldoggá, s nem csak úgy, hogy közben elfelejti az ember, mennyire boldogtalan is a pénz miatt. A játék sokkal többet ad, mint amennyi pénzünk hiányzik. Bizonyíték erre egy olyan zene, amely még egy játéknál is sokkal többet ad, de ha csak játéknak fogjuk fel, már akkor is boldoggá tesz, az bizonyos.

„Változnak az idők s velük változunk mi is. S hogy miképp? Ahogy ők, úgy mi is egyre rosszabbak leszünk.” Keserű igazság ez, bölcseknek, balgáknak egyaránt. A bölcsek persze mindig és mindenhol azzal vigasztalódnak: ha rossz is, ami most van, amiatt mégiscsak jó, hogy ennél még csak rosszabb lesz.

Wolfgang Wagner, a bayreuthi operafesztivál 88 esztendős igazgatója kedden beleegyezett, hogy 57 év után visszavonul, és augusztusban lemond a vezetői posztról.  

Prokofjev beavatott volt, ez nem lehet kétséges. 1936-ban komponált zenés meséje gyermekeknek íródott, de mint minden mese, nemcsak nekik üzen. Allegóriaként nekünk szól, főleg nekünk, akik már megismertük a szenvedélyek hatalmát.

Befejeződött a soproni Szent György-templom orgonájának teljes felújítása; Közép-Európa legöregebb, ma is működő hangszerét a szent ünnepéhez kapcsolódóan szentmise keretében ma Paskai László bíboros áldja meg.

A ’Sehnsucht’ szó nemcsak vágyat, sóvárgást jelent, hanem a németek emblematikus máshová, főként napfényes tájakra vágyódását is. Goethe Itáliába vágyódott, Nietzsche Görögországba, Mühle elvtárs Rostockból pedig a Balatonhoz. S ez mind érthető. Hideg, esős, ködös tájakról délre menekül mindenki, ahol felpezsdül a vér és egyáltalán, érdemes élni. Vannak azonban kivételek.

Wagner Siegfried-idillje már több mint száz éve rejtély a tudomány számára. Előadása során ugyanis, érthetetlen módon, hő szabadul fel. A jelenséget mi sem tudjuk megmagyarázni, ám okát sejteni véljük.

Johann Sebastian Bach eleddig ismeretlen művét fedezték fel német zenekutatók. A Wo Gott der Herr nicht bei uns hält című orgonadarab a zeneszerző korai műveinek egyike. A kompozíciót a hallei Martin-Luther Egyetem professzorai fedezték fel egy árverésen.

Lehet, hogy az utolsó felvonást jelzi a Bayreuthi Fesztivál irányításáért folytatott, sok éve tartó küzdelemben Wolfgang Wagnernek - Richard Wagner 88 éves unokájának - bejelentése, amelynek értelmében hajlandó lenne leköszönni a nagy hagyományú operafesztivál éléről, ha két lánya együtt venné át az irányítást.

Ha a fülünkre hallgatunk, olyat is láthatunk, amire nincs testi szemünk. Egy távozó lélek hangokban hagy nyomot túlvilági útjának kezdetén, hangokban vetkezi le sorra maga mögött hagyott életét, hangokban veszíti el emlékeit s hangokban tűnik is el végül.