Még pár napig látogatható az egyik legizgalmasabb holland művész tárlata Budapesten. 

Pékek alszanak a pad alatt, az őrbottyáni halastó mellett varrónők varrják az éjszaka páncélingjét, a gyümölcsleves pedig szubjektív.

Megjelent az Elmúlásunk hamutartója című antológia a Menhely Alapítvány gondozásában. A kötet hajléktalan alkotók, írók, költők, képzőművészek munkáiból válogat 1993-tól 2018-ig.

A közelmúltban Bella István-díjban részesült Kürti László legújabb, A csalásról c. kötete komoly meglepetés. A rangos díj névadójáról, és az új könyvről is beszélgettünk vele.

Cigány irodalom márpedik létezik. Cigány irodalom, mint olyan, márpedig nincsen.

Csatári Bence a magyar pop-rock kutatására szakosodott történész, sorba jelennek meg könyvei a témában. Most a 70-es, 80-as évek kulcsszereplői közül szólaltat meg néhányat legújabb könyvében.

Kele Fodor Ákos színes és izgalmas figurája a kortárs magyar irodalomnak. Legújabb könyve is merőben más, szokatlan és meglepő. Erről, cigány mesékről és tanításról is kérdeztük a szerzőt.

David Verberckt a rohingyákat sujtó tragédiára próbálja felhívni a világ figyelmét róluk készült munkáival. Interjú a Budapesten élő belga fotóssal.

Kárpátaljáról alig jut el Magyarországra hír, ha mégis, az a háborúról szól, pedig ott is működik irodalmi élet. Erről, és a határig merészkedő könyvekről kérdeztük Csordás László kritikust.

Bíró Tímea első, A pusztítás reggelei című verseskötetében olyannyira kemény darabokat találunk, hogy elolvasásuk után nem könnyen hajtjuk álomra a fejünket.

Nemzedéke egyik legtehetségesebb zongoristája Fejérvári Zoltán, aki nemrég megnyerte a Montreáli Nemzetközi Zongoraversenyt. Erről, egy Bartók-darabról és a versenyek veszélyeiről is beszélgettünk vele.

Gödöllőn három napig minden a vadállatoktól, a növények éjszakai életétől és az egyéb, természethez köthető eseményekről szólt.