Lovas Ildikó írt már bácskai James Bondról, spanyol menyasszonyról, férfiakról, nőkről, lányokról. Mindent tud a Délvidékről, Szabadkáról. Könnyű neki, Szabadkán született. Vagy éppen nehéz? A végén ez is kiderül. A nemrég megjelent Spanyol menyasszony című nagysikerű regény szerzőjével beszélgettünk.

Nemrég jelent meg Hammer Ferenc médiaszociológus Fekete fehér gyűjtemény című kötete, melyben a kortárs szépirodalomtól a popkultúrán át a politikáig megmutatja, hogy mi minden lehet fekete és fehér, világos vagy sötét, jó vagy rossz. Az ELTE Bölcsészkarának tanára nem mellesleg a Lopunk nevű punkzenekarban tanít, oktat, nevel, szórakoztat.

Kukorelly Endre új regényen dolgozik. Mintha nagy lenne körülötte a csend, pedig dehogy. Munkazaj. Nem kell minden évben könyvet megjelentetni, nem kell minden évben újabb rangos díjat kapni. Még csak folyamatosan sem kell írni. Kukorelly viszont folyamatosan ír, a díjakat nem számolja, csak a derű óráit. Megírta a „komonizmus” történetét. Most egy hasonlóan nehéz témáról ír, a nőkről.

Bánki Éva az Esőváros és az Aranyhímzés című irodalmi bestsellerek után Magyar Dekameron címmel novelláskötettel állt a nyilvánosság elé. Túléltük a könyv képzeletbeli pestisjárványát, a novellák elolvasása után gyógyultan távoztunk, de előtte feltettünk néhány kérdést a szerzőnek.

Kőrösi Zoltánnak nemrég jelent meg a Szép könyv-díjat is nyert Délutáni alvás című Burger Barnával közös könyve, nem sokkal a Milyen egy női mell? - Hazánk szíve című szépirodalmi bestsellere után. A szerző délutáni alvása helyett a Kultúrpart kérdéseire válaszolt.

Napokban jelent meg Peter Weiler A Márai-véletlen című kultúr-krimije, mely olyan fordulatokat ígér, mint A Da Vinci-kód. A regény némi rokonságot mutat Agatha Christie könyveivel, de fontos szerep jut a történetben Márai Sándornak is. Peter Weiler a Líra Zrt. igazgatója, „szerelemgyereke” a Habostorta portál. Számos dologról beszélgethettünk volna…, terjesztési stratégiáról, csajozásról, de mi mégis inkább irodalommal kapcsolatos kérdéseket tettünk fel neki.

A napokban jelent meg Kiss László második prózakötete, az Árnyas utcai szép napok. Az egykori Guns N' Roses rajongó szerző, aki Gyulán gimnáziumi tanár és a Bárka folyóirat szerkesztője ma már tudja, hogy nem lehet mindenki Axl Rose. De tud mást is. Például novellákat írni.

Nádasdy Ádám nem prédikál, nem szónokol, viszont mindarról ír, ami összefügghet a prédikációval, a szónoklattannal és mindazokkal a dolgokkal, amelyek a nyelvhez, a hangtanhoz, és tágabb értelemben a nagybetűs élethez kötődnek. Nádasdy ugyanis kétszeresen is nyelvész. Az ELTE Angol Nyelvészeti Tanszékének docense, költő, és Shakespeare – ahogy mondani szokták – avatott fordítója. Nemrég jelent meg Prédikál és szónokol című nyelvészeti tárcákat tartalmazó kötete.

Szálinger Balázsnak a könyvhétre jelent meg A százegyedik év című verseskönyve, mely tartalmazta a Zalai passió és A sík című, korábban már megjelent munkáit is. Szálinger Balázs elszánt lírikus, de ez így van rendjén. Érdekli a popkultúra is – ez is rendben van.

Nagy Gergely (39) prózaíró, szerkesztő, nem utolsó sorban basszusgitáros. Zenélt többek között a Cégben, a Kimnowakban, jelenleg az eat me!-ben játszik. A nagysikerű Angst – A városi harcos kézikönyve című regénye tavaly jelent meg az Ulpius-háznál.

Kiss Ottó azon kevés fiatal íróink egyike, akinek tankönyvekben is szerepelnek munkái. Az 1963-ban, Battonyán született író a Szövetek című Jak-füzetével robbant be az irodalmi köztudatba, illetve a Csillagszedő Márió című gyerekeknek szóló verseivel, mely 2003-ban elnyerte az Év könyve-díjat. A Gyulán élő íróval beszélgettünk.

Dragomán György az egyik legsikeresebb exportcikkünk, 28 nyelve fordították le A fehér király című regényét, melynek napokban jelent meg Magyarországon a harmadik kiadása – ezúttal a borítón egy aranyozott flekk hívja fel a figyelmünket arra, hogy itt lenne az idő, hogy itthon is észrevegye a szélesebb olvasóközönség is a könyvet, ha már relatíve világsikerről van szó. A szerzővel beszélgettünk.