A Magvető gondozásában megjelent Trans című provokatív prózakötete után új könyvvel jelentkezik Kiss Noémi. A Panelek. Utazások Kelet-Európában című munkájáról, az úszásról, a szexről és a feminizmusról is beszélgettünk.

Sokak szerint Budapest színét nem a sárga, a piros és a kék trikolórja határozza meg, hanem a szürke. Ha megpiszkálnánk a bérházak felületét, kiderülne, hogy az egymásra rakódott mocsok mögött hajdan egy tarka világ volt. Futaki Attila és Nikolényi Gergely képregényében előtűnő lelki táj hátterében minden kétséget kizárólag Budapest jelenik meg, de a szerzők ennek nem tulajdonítanak jelentőséget.

Istók Kálmán tanár úr még a gimnáziumi időkben folyton Nagy László iszkázi házáról, a nagy költő maga készítette bekecséről beszélt, és a herderi jóslatról, mely szerint a magyarok el fogunk tűnni a szláv tengerben. Ez a szikár ember sajnos nem élte meg a rendszerváltást, mert Ágika, akinek csak négyest adott érettségin, másnap átmászott a kerítésén, és a derítőjébe dobott néhány kiló élesztőt, hogy aztán napokig buzogjon, áradjon a szenny az udvarra. A tanár úr pár héttel később meghalt.

Pavlov kutyája a XX. századi kultúrtörténet egyik legerősebb szimbóluma Miki egér füle, a Coca-Cola logója és Hitler bajsza mellett. Ki gondolta volna, hogy a csengők hangjaira nyálát csorgató kutya emblematikus képe közelebb áll a KGB logójához, mint a medicina ősi szimbólumához…

Mint azt bizonyára olvasóink már észrevették, a Kultúrpart ismét újdonsággal bővült: e héttől Nagyvárosi rezonőr címmel állandó munkatársunk, Poós Zoltán író, költő blogja is olvasható az oldalon.

Karafiáth Orsolya regénnyel örvendeztette meg egykori klubtagságát, bizonyára szép számú rajongóit és nem utolsó sorban saját magát. A Maffia-klub bűnlajstroma hosszú, de számos mentő körülmény is akad. Az első, hogy a krimi-parafrázisnak szánt wannabe csajregény szórakoztató olvasmány.

Hollósvölgyi Ivánnak a napokban jelent meg Gyarmati típusú találkozások című második verseskönyve, mely az első kötetéhez, A Barbie-nők elrabláshoz hasonlóan hemzseg a tömegkulturális utalásoktól. Mulder és Scully után most a humánerőforrás menedzser navigál minket a költészet ingoványos terepére.

Sokak szerint fölöslegesek a Kassával kapcsolatos nosztalgiázások, hisz már csak néhány ezer magyar a városban, pedig még 1910-ben még Kassa kétharmada magyarlakta volt. A betelepítések miatt az arány most 3.8 százalék. Az Egy polgár vallomásait olvasva ez a döbbenetes fogyás még inkább szembetűnő.

A politikai rendőrség irányítói, a politikai megrendelők, a III/III-as csoportfőnökség munkatársai ugyanúgy köztünk élnek, mint a Men In Black – Sötét zsaruk című ügynökvígjáték ufói. Ugyanúgy alakváltók, és kitűnően álcázzák magukat.

A napokban jelent meg a Kerge ABC című gyerekverseket tartalmazó könyv, melyet három neves Magvető-szerző jegyez, Varró Dániel, Tóth Krisztina és Szabó T. Anna. A Zengő ABC után itt egy mai nyelven megszóló, ABC-sorrendbe terelt verses állathatározó, melynek bizonyos versei akár nemzedéki alapélményei is lehetnek a „mai gyerekeknek”. Szabó T. Annával beszélgettünk.

A tea jó dolog, szépen párolog, és illatos az illata – osztotta meg velünk tapasztalatait a KFT a nyolcvanas évek elején, amikor még összekaristolt, műanyag pohárból szürcsöltük a citrompótlós Garzont, amit a napköziben a körözöttes kenyér mellé adtak. Azóta kialakult Budapest teaillatú csakravonala is, mely a hatodik kerüli Jókai utcában húzódik.

Esterházy Péter ügyes centerhalf, jó ritmusban szervezi a játékot, adogat, hoz helyzetbe másokat, és jó ritmusban jelenteti meg könyveit. Miközben sorra jönnek ki újra régi munkái, az Utazás a tizenhatos mélyére (2006) „focikönyve” és a Rubens és a nemeuklideszi asszonyok (2006) című „három dramolettje” után új kötettel örvendeztette meg olvasóit. Semmi művészet mindegyik korábbi művére hasonít, de valójában egyikre sem.