A nyár különösen alkalmas arra, hogy a strandon, napolajos kézzel, dinnyefoltos törölközőn filozófiai könyveket lapozgassunk. És miért ne lehetne egyszerre két könyvet felváltva olvasni, körülbelül abban a ritmusban, ahogy sörért és jégkrémért megyünk…
Nádasdy Ádám nem prédikál, nem szónokol, viszont mindarról ír, ami összefügghet a prédikációval, a szónoklattannal és mindazokkal a dolgokkal, amelyek a nyelvhez, a hangtanhoz, és tágabb értelemben a nagybetűs élethez kötődnek. Nádasdy ugyanis kétszeresen is nyelvész. Az ELTE Angol Nyelvészeti Tanszékének docense, költő, és Shakespeare – ahogy mondani szokták – avatott fordítója. Nemrég jelent meg Prédikál és szónokol című nyelvészeti tárcákat tartalmazó kötete.
Mindenki fel tud idézni egy-egy régi plakátot… Mondjuk a szív alakú hamutálat, tele csikkel, Tamássi Zoltán 1972-es alkotását, mely az SZTK-k fehér zománcfestékkel lekent falain virítottak az elsárgult radiátorborda felett. Vagy ott van az 1990-es Tovariscsi, Konyec!, melyre még az egészen fiatalok is emlékeznek. Orosz István plakátja legalább annyira hozzásegítette annak idején az MDF-et a győzelméhez, mint a lenyúlt „Nyugodt erő”-szlogen.
Nagy Gergely (39) prózaíró, szerkesztő, nem utolsó sorban basszusgitáros. Zenélt többek között a Cégben, a Kimnowakban, jelenleg az eat me!-ben játszik. A nagysikerű Angst – A városi harcos kézikönyve című regénye tavaly jelent meg az Ulpius-háznál.
Kiss Ottó azon kevés fiatal íróink egyike, akinek tankönyvekben is szerepelnek munkái. Az 1963-ban, Battonyán született író a Szövetek című Jak-füzetével robbant be az irodalmi köztudatba, illetve a Csillagszedő Márió című gyerekeknek szóló verseivel, mely 2003-ban elnyerte az Év könyve-díjat. A Gyulán élő íróval beszélgettünk.
Bizonyára sokan emlékeznek még a Mindent tudni akarok című szovjet ismeretterjesztő filmsorozatra, melynek főcímében egy kisfiú kalapáccsal nagyot sózott a tudást jelképező dióra. A Schott-féle sokmindentudóban és az Orosz kulturális szótárban sem találjuk meg ezt a kisfiút, de minden mást igen.
Újabb kötetekkel jelentkezett a Corvina Stílusok – korszakok sorozata. Még a múlt évben publikálta Igaz Rita A barokk Magyarországon című munkáját, majd a könyvhétre jelent meg Marosi Ernő A gótika Magyarországon című kötete.
Ma poétikusan szomorú beszámolóval készültünk. Halkan, szelíden esett az eső szombat délután, egy lélek nem volt az Írók Boltja előtt, csak Ady emblematikus szobra nézett perlekedőn a szemközti Jókai Mórra. Az egyik szoboralak ül, a másik lobogó kabátban tekint az apokaliptikus jövőbe.
Nabokovot 1991 nyarán, huszonegy éves koromban olvastam először egy Debrecen melletti kis hétvégi házban, ahol mellesleg ribizlit szedtem egy 17 éves, szőke lánnyal. A Roxy Music For Your Pleasure-jét hallgattam, Humbert nimfácskájának történetét olvastam, miközben a lány ribizlis kezével megsimogatva arcomat megkérdezte: azért ugye elmegyünk nyaralni?
Parti Nagy Lajos úgy operál a magyar nyelvvel, hogy nem szedi ki a varratokat, sőt, benne hagyja az ollót a betegben, a páciens láss csodát, mégis gyógyultan távozik. Parti 1990 és 1993 között írott tárcanovellái – összesen 66 négyflekkes szöveg – a régi Magyar Naplóban jelentek meg mindenki nagy megelégedésére.
A József Attila - és Palládium-díjas Borbély Szilárdnak könyvhétre jelenik meg az Árnyképrajzoló című könyve a Kalligram gondozásában. Borbély az irodalomtudományok kandidátusa, de könyveinek nincs úgymond papírszaga. Sőt, írásainak inkább vér -, tömjén - és Istenszaga van.
Bár csak a Kockás 1981-es első számáért mentünk a Gödörben megtartott képregényfesztiválra, szuvenírt kaptunk ajándékba a Mangattack standjánál: az ország első és egyetlen manga pornóját. Hiroki Otsuka Pirontan című magyar nyelven megjelent eromanga könyvében nem találkozhatunk Rahannal és Piffel, helyettük annál több kikerekedett szemű, miniszoknyás tinilánnyal.