Állandó körforgás és egymásra ítéltség, ez az álomszerű, víziókból építkező darab szereplőinek sorsa.

A csinos kamaszlány dilemmája: tetemes összegért megmutassa-e magát teljesen pucéran vagy sem?

Pelsőczy Réka rendezése, A hullaégető, amely Ladislav Fuks azonos címet viselő könyvéből készült, tapintatosan mutatja meg, mi történik akkor, ha egy propagandagépezet célját érve működik.

A fura aktuális színbe öltöztetett előadás, olyan céltalanul kószáló főhőssel, aki nagy késztetést ébreszt bennünk arra, hogy faképnél hagyjuk.

A különösen intim hangulathoz nagyban hozzájárul, hogy a szereplők a való életben is anya és lánya. Tordai Teri és Horváth Lili a Bethlen téren.

„…és bingó, végre kimúlik, aztán meglepetés…” – hőbörög az elhunyt Nawal kamaszos daccal felruházott fia, Simon, amikor megtudja, édesanyja nem kis feladatot ruházott rá és lánytestvérére.

Tizenegy férfi és egy női kormányfő valamint az őket fogadó II. Erzsébet – ez az Audiencia alapötlete. A nagysikerű darab most hozzánk is elért, Halász Judittal a főszerepben.

Az Iván, a rettenet szabályosan berobban: a csupaszőr, szemüveges feltaláló időgépe lecsapja az áramot. Aztán Tyimofejev hosszan monologizál, de és végül révülethez hasonló utazásra csal minket.

Mi történt a burgenlandi kisváros kastélyában? Miért kellett közel kétszáz embernek meghalnia? Magyarországra érkezett az öldöklő angyal.

Ő olyan nő, aki ha egyszer kialudná magát, vitalitásával elpusztítana maga körül mindent. Ehelyett az összes létező sérelmét felhánytorgatja.

Jellegtelen, egyszínű zártosztályi közegbe, egymással kedélyesen elcsevegő félőrültek közé viharzik be az örök rebellis, aztán nem kímél senkit, mindent a feje tetejére állít.

Ugyan Stohl Andrásból nem lesz mártír, de ő is az események áldozatává válik.