Mindenki fel tud idézni egy-egy régi plakátot… Mondjuk a szív alakú hamutálat, tele csikkel, Tamássi Zoltán 1972-es alkotását, mely az SZTK-k fehér zománcfestékkel lekent falain virítottak az elsárgult radiátorborda felett. Vagy ott van az 1990-es Tovariscsi, Konyec!, melyre még az egészen fiatalok is emlékeznek. Orosz István plakátja legalább annyira hozzásegítette annak idején az MDF-et a győzelméhez, mint a lenyúlt „Nyugodt erő”-szlogen.
Nagy Gergely (39) prózaíró, szerkesztő, nem utolsó sorban basszusgitáros. Zenélt többek között a Cégben, a Kimnowakban, jelenleg az eat me!-ben játszik. A nagysikerű Angst – A városi harcos kézikönyve című regénye tavaly jelent meg az Ulpius-háznál.
Kiss Ottó azon kevés fiatal íróink egyike, akinek tankönyvekben is szerepelnek munkái. Az 1963-ban, Battonyán született író a Szövetek című Jak-füzetével robbant be az irodalmi köztudatba, illetve a Csillagszedő Márió című gyerekeknek szóló verseivel, mely 2003-ban elnyerte az Év könyve-díjat. A Gyulán élő íróval beszélgettünk.
Bizonyára sokan emlékeznek még a Mindent tudni akarok című szovjet ismeretterjesztő filmsorozatra, melynek főcímében egy kisfiú kalapáccsal nagyot sózott a tudást jelképező dióra. A Schott-féle sokmindentudóban és az Orosz kulturális szótárban sem találjuk meg ezt a kisfiút, de minden mást igen.
Újabb kötetekkel jelentkezett a Corvina Stílusok – korszakok sorozata. Még a múlt évben publikálta Igaz Rita A barokk Magyarországon című munkáját, majd a könyvhétre jelent meg Marosi Ernő A gótika Magyarországon című kötete.
Ma poétikusan szomorú beszámolóval készültünk. Halkan, szelíden esett az eső szombat délután, egy lélek nem volt az Írók Boltja előtt, csak Ady emblematikus szobra nézett perlekedőn a szemközti Jókai Mórra. Az egyik szoboralak ül, a másik lobogó kabátban tekint az apokaliptikus jövőbe.
Nabokovot 1991 nyarán, huszonegy éves koromban olvastam először egy Debrecen melletti kis hétvégi házban, ahol mellesleg ribizlit szedtem egy 17 éves, szőke lánnyal. A Roxy Music For Your Pleasure-jét hallgattam, Humbert nimfácskájának történetét olvastam, miközben a lány ribizlis kezével megsimogatva arcomat megkérdezte: azért ugye elmegyünk nyaralni?
Parti Nagy Lajos úgy operál a magyar nyelvvel, hogy nem szedi ki a varratokat, sőt, benne hagyja az ollót a betegben, a páciens láss csodát, mégis gyógyultan távozik. Parti 1990 és 1993 között írott tárcanovellái – összesen 66 négyflekkes szöveg – a régi Magyar Naplóban jelentek meg mindenki nagy megelégedésére.
A József Attila - és Palládium-díjas Borbély Szilárdnak könyvhétre jelenik meg az Árnyképrajzoló című könyve a Kalligram gondozásában. Borbély az irodalomtudományok kandidátusa, de könyveinek nincs úgymond papírszaga. Sőt, írásainak inkább vér -, tömjén - és Istenszaga van.
Bár csak a Kockás 1981-es első számáért mentünk a Gödörben megtartott képregényfesztiválra, szuvenírt kaptunk ajándékba a Mangattack standjánál: az ország első és egyetlen manga pornóját. Hiroki Otsuka Pirontan című magyar nyelven megjelent eromanga könyvében nem találkozhatunk Rahannal és Piffel, helyettük annál több kikerekedett szemű, miniszoknyás tinilánnyal.
A Magvető gondozásában megjelent Trans című provokatív prózakötete után új könyvvel jelentkezik Kiss Noémi. A Panelek. Utazások Kelet-Európában című munkájáról, az úszásról, a szexről és a feminizmusról is beszélgettünk.
Sokak szerint Budapest színét nem a sárga, a piros és a kék trikolórja határozza meg, hanem a szürke. Ha megpiszkálnánk a bérházak felületét, kiderülne, hogy az egymásra rakódott mocsok mögött hajdan egy tarka világ volt. Futaki Attila és Nikolényi Gergely képregényében előtűnő lelki táj hátterében minden kétséget kizárólag Budapest jelenik meg, de a szerzők ennek nem tulajdonítanak jelentőséget.