A földön a csempékre vetül az ablakok árnyéka. Öt óra körül járhat. Ágyszomszédom nyögve felém fordul, az oldalára. Felismerem: az öreg a sarokról.

Kiabálást hallok. Az étterem melletti épületben történhet valami.Kiáltozások, sikoltások. Lövöldözés. A bejárat ajtaját feltépik, ketten szaladnak ki az utcára.

Habozok, végül felállok és odalépek az egyik lányhoz, aki a tálcával a kezében épp lelép a teraszról és elkérem tőle a maradékot.

A fehérblúzos lány szemébe záporzik az eső. A fiatalember felemeli a folyosó kövéről a pisztolyt. A parafatáblára tűzött fényképen a férfi teli szájjal mosolyog.

Magamba szívom. Megfogja a nyakam. Markolja a tarkóm. Ismét a szája. Érzem az illatát. Hozzám simul. Aztán megfogja az arcom. – Kár, hogy nem tudja, kicsoda –  mondja.

Amíg levetem a cipőm, felmerül bennem, hogy megkérdezzem a nevét. De azonnal el is hessegetem a gondolatot, hiszen az szükségképpen felveti a kérdést az én nevem felől. Ezzel most nem foglalkoznék.

Meleg szag. Sok ember jön felfelé. Mi lefelé megyünk anyával, kerülgetjük az embereket. Most leértünk. Megállunk a szegecselt vasoszlopok között. Benézhetek az alagútba?

A férfi előresiet a kapualjba, ott bevárja a nőt. Egy borítékot vesz elő, átnyújtja. A nő végigpergeti ujjával a boríték tartalmát, majd köpenye zsebébe süllyeszti. Aztán átöleli a férfit. Csókolóznak.

Távolabb a nő megállt a fürdőszobából a folyosóra ömlő fényében. Megszédülök, megvárom, hogy elmúljon, aztán újra indulok. Ahogy közeledem, a nő nyújtja felém a törülközőt.

Úgy érzem, mintha megakadt volna a fogaskerék, amelyik előre hajtja az időt, az erő, a szándék megvan, de túl nagy az ellenállás. Akkor meg mi értelme? Mi értelme? Hideg futkoss a hátamon, verejtékezem.

Behunytam a szemem, és abban reménykedtem, hogy megjelenik a retinámon egy igazolvány a fényképemmel, alatta a nevem. És akkor már csak el kell tudnom olvasni.

Ellebeg az uszoda a zöld csempékkel együtt. Ellebegnek a lépcsők, a homokkőből faragott hal, a körhinta, el a házak felett az alkonyati ég, a hold, azok ketten, ahogy futnak…